Fegyverzet

A Nagy Háború viszonyai között a lövészárkokban álló csapatokra a legnagyobb veszélyt az ellenséges tüzérség lövedékei jelentették. 1915-ben nyilvánvalóvá vált, ...
Tovább

Kifejezetten a lövészárok hadviselésre kifejlesztett kis kaliberű tüzérségi eszköz volt. Feladata homokzsákokkal, farönkökkel megerősített géppuskafészkek rombolása volt. Az ilyen támpontok ...
Tovább

A Monarchia nehéztüzérségének fő lövegtípusa volt a Nagy Háború kezdetén. Az első változatát 1894-ben állították hadrendbe. Hátrasiklás nélküli löveg volt, ...
Tovább

A Nagy Háború állásharcaiban a csapategységek, megfigyelők és parancsnokságok közötti állandó összeköttetés kritikusan fontos volt. A tüzérségnél például a célokat ...
Tovább

A Nagy Háború kezdetén a kézigránát használata nem volt általános a küzdő felek körében. A német és a török hadsereg ...
Tovább

A Monarchia tüzérségének fejlesztése sürgető feladattá vált a nagy Háború kitörését követően. A kialakuló állásháborúban a nehéz tüzérségre egyre nagyobb ...
Tovább

Az osztrák-magyar haditengerészet a Nagy Háború előtt gyors fejlődésen ment keresztül. Erre azért került sor, mert az olasz egység megteremtése ...
Tovább

„Fegyverzet” alatt ebben a rovatban néha inkább műszaki felszerelést értek. Azt hiszem, hogy ez indokolt is, hiszen ezek az eszközök ...
Tovább

A tiroli hegyek között a Monarchia és Olaszország is erődvonalat hozott létre az egymás elleni védekezésre. Az erődök fegyverzetének egy ...
Tovább

A pilseni Skoda művekben 1911 és 1914 között kifejlesztett könnyű hegyi ágyú 1915 áprilisától állt hadrendbe a Monarchiában. A hegyi ...
Tovább