Az aknavetők az állásharcok fontos tüzérségi eszközei voltak. Lövedékük meredek röppályán mozgott, így az árkokat, fedezékeket fölülről, nagyobb becsapódási szögben tudták elérni. Az űrméret szerint sorolták be az eszközöket könnyű-, közepes- és nehéz aknavető típusokba. A 12-15 cm űrméretű eszközök tartoztak a közepes méretkategóriába.
Az aknavetők tervezése és gyártásba vétele is a háború folyamán vett lendületet, ahogyan az igények egyre intenzívebbé váltak. A 12 cm-es löveget a már korábban kifejlesztett könnyű, 9 cm-es fegyver továbbfejlesztésével alakították ki. A hadsereg műszaki irodája 50 darab leszállítását rendelte meg az egyik kisebb fegyvergyártó üzemtől. De ez a kis darabszámú rendelés sem valósult meg teljesen, csak 10 darab készült el. A gyártás felfuttatására azért nem került sor, mert az eszköz lőtávolsága túl kicsi volt (maximum 430 méter).
Ennek ellenére, ahogyan a bejegyzéshez mellékelt fotó, rajz és jelvénykép is mutatja, az eszköz nagy sikert aratott a háborús propagandában. A leginkább meglepő a rajz, melyet az 1. Landwehr gyalogezred egyik katonája készített. Ezen a löveg beceneve is szerepel: „Karcsú Gréti”, mintha más gyakoribb fegyverek elterjedtebb elnevezését látnánk viszont. Szintén érdekes, hogy az Arkanzas cég aknavetős jelvényén is ezt a típust ábrázolták.