Egy korábbi bejegyzésben írtam már a szanitécekről. Szerepük a sebesültellátásban kiemelkedően fontos volt. A sebesültek azonnali ellátása és az első segélyhelyre juttatása a gyógyítás, sokszor az életben maradás legfontosabb feltétele [ … ]

A különféle repülő egységek gyors fejlődésen mentek keresztül a Nagy Háború során. A fegyvernem gerincét végig a felderítő feladatú kétüléses gépek adták. 1917-től ezek mellé darabszámra és jelentőségre is felnőttek [ … ]

Az egyik legszebb jelvény, amiről nagyon keveset tudunk. A Nagy Háború alatt a sebesültek és beteg katonák ellátására hatalmas méretű egészségügyi kapacitást kellett működtetni. Az intézmények döntő részben ideiglenes, vagy [ … ]

Azt hiszem, hogy a Nagy Háború egyik legfélelmetesebb fegyvere a géppuska volt. A tüzérség a számolatlanul ontott gránátokkal kimutatottan több ellenséget semmisített meg. De a tüzérség munkája még a pergőtűzben [ … ]

A lóról szállt hadosztályok állományából szükség szerint alakított a Monarchia hadvezetése időlegesen fennálló lovas különítményeket valamilyen speciális célra. Ilyen volt az 5. lovas hadosztályból alakított Fráter különítmény is. 1916 júniusától [ … ]

Az olvasó joggal kérdezheti: „Mi a különleges egy lovas hadosztályhoz tartozó lovas században? Lovasok a lovasok között!” Kevés szomorúbb dolog történt a Nagy Háború során, mint a lovasság lövészárokba kényszerítése. [ … ]

Extraklasszis fotó, extraklasszis jelvény! A fotó a 26. repülőszázad egyik gépét ábrázolja, a személyzettel. 1916 elején állították fel ezt a századot az ausztriai Straßhofban. Májustól a keleti fronton teljesített szolgálatot [ … ]

A Nagy Háború kezdetén független Lengyelország nem létezett. A lengyelek lakta területeket az orosz, a német és az osztrák-magyar állam birtokolta Lengyelország korábbi felosztása nyomán. A lengyel nép a független [ … ]