Az iskolarendszer fejlesztési programjában a Monarchia idején Szegeden is több új iskolát alapítottak. A Magyar Kir. Főgimnázium 1898-ban alakult meg. 1905-ben költözött a Tisza Lajos körúti épületbe, amely korábban 1898-tól [ … ]

Ma Vajda Péter Ének-zenei Általános- és Sportiskola Budapest 8. kerületében. Az iparnegyedben létesült lakóteleppel, a MÁVAG-kolóniával szemben épült 1913 és 1924 között egy leány- és fiú iskola. Az épületet Lechner [ … ]

Kispest mezőgazdasági tevékenységet folytató kisközségként létezett az 1870-es évekig. A pesti agglomerációba az 1870-es években került, amikor az itteni nem túl termékeny földeket 1871-ben felparcellázták. Városi rangra 1922-ben emelkedett. Az [ … ]

Ranolder János veszprémi püspök irgalmas nővéreket telepített Pápára 1864-ben. Rögtön meg is indult az oktatási tevékenység. Már ekkor, az ideiglenes épületben működő intézetbe 500 óvodás és elemi iskolás leánygyermeket írattak [ … ]

Balatonfüred kisváros, járási székhely volt ugyan a 20. század elején, de lélekszáma alapján az elemi iskolai képzést csak a négy polgári osztály megszervezésével toldották meg. Lakosai zömmel földművelésből élő gazdaemberek [ … ]

A mai Németh László Elméleti Líceum azon kevés patinás oktatási intézmények egyike, amelyekben a szórványban élő magyarság képzése ma is koncentrálódik. Öröm hogy a mai határainkon túl fekvő iskolák sapkajelvényeiről [ … ]

A felső kereskedelmi iskolák sorát a zalaegerszegivel folytatjuk. Ahogyan arról korábban szó volt, az állami iskolák típusai között a korábbi reáliskolák mellett az 1800-as évek utolsó évtizedeiben megjelentek az inkább [ … ]

Impozáns méretű és kivitelű jelvény, szép zománcozással és tűziaranyozott portré képpel. Nagyon különleges, eltér a szokásos koronával tetőzött pajzs formájú jelvényektől. A hátoldalán két klamni van, de nincsen a toll [ … ]

Töredelmesen bevallom, hogy amíg kezembe nem került ez a szép iskolajelvény, fogalmam sem volt arról, hogy Gyönk nevű település létezik. Pedig nagyon is! Ezt mutatja maga a tény, hogy a [ … ]

Talán kevesen tudják, hogy Szeged városa az 1910-es nagy felmérés adatai szerint Magyarország második legnépesebb városa volt. Az adatot nyilván a közigazgatási határok figyelembe vételével kell érteni. Tehát a város [ … ]