Latest:
Sapkajelvény történetek

Kategóriák

Legújabb bejegyzések

július 26, 2024Körutazás a MonarchiábanDebrecen, a „civis város” története bővelkedik konfliktusos eseményekben, amikor a „civis racionalitást” (anyagi megfontolások) fölülírták a nemzethűség, városhűség magasztos szempontjai. Ezek az események a török kortól kezdve a 20. századig kísérték a várost. Az ív töretlenül húzódik Borzán Gáspártól (1604, igaz, ő Szabó Magda írónő elképzelt alakja) az 1956 október 23-án este 6 órakor sortűzben meggyilkolt Ács Zoltán és Gorzsás András személyéig. Ők voltak az 56-os forradalom első mártírjai. A debreceni Nagytemplom a város emblematikus épülete, melyről már többször is írtam. Most a 3. honvéd gyalogezred laktanya épületéről töltök fel fotókat. A 3-as honvédek a 20. honvéd gyaloghadosztály egyik ezrede volt. A 39-es közös ezreddel együtt a József főherceg által vezényelt VII. hadtestbe tartozott, amely a Doberdót védte. A sok szenvedés és áldozat nem volt hiába: a túlerőben lévő olasz támadóknak csak apránként sikerült hol itt, hol ott benyomni a frontvonalat, de ezeket az eredményeiket is számtalan esetben visszavették a Doberdó védői. A nagy veszteségekre való tekintettel az ezredet kétszer is újjászervezték annyira leapadt az ezredlétszám. A honvéd laktanya a mai napig áll, és kivételesen ma is katonai létesítményként működik. 1978-ban nekem is ebbe az épületbe kellett elmennem sorozásra, itt van a területi hadkiegészítő parancsnokság. Az épület falán látható a 3-as ezred emléktáblája. Az épület ma is úgy néz ki nagyjából, mint 120 éve, bár a Péterfia utca szélén ültetett szép fasort kivágták (talán újratelepítették?). [...] Tovább olvasok...
július 24, 2024Sapkajelvényes lapok„Kitartás fiúk!” szól a 36. Landwehr gyalogezred rutén nyelvű felirata. Ez lehetett az ezred jelmondata, amit a nehéz helyzetekben maguk elé idéztek. Az ezredet 1899-ben állították fel Kelet-Galíciában, Kolomea, Stanislau és Czortków térségében. A parancsnokság Kolomeában volt. A 43. hadosztályba volt beosztva az ezred. Ez a hadosztály 1916 közepéig az orosz fronton különböző hadtestekhez rendelve harcolt. 1916 végétől áttelepült az olasz frontra. A jelvény szimbolikájának és feliratának megfejtése nem könnyű feladat. Amit gyorsan meg lehet tudni, a „hlopec” szó jelentése, ami srácot, fiút jelent, és több szláv nyelvben is van hasonló hangalakú szó. A ruténbe feltehetőleg lengyel közvetítéssel érkezett. Következő lépésként a szóhoz az alkalmazó népcsoportot volt szükséges megtalálni. A jelenlegi rémes háború hatására minden lehetséges fórum az ukrán egységet hangsúlyozza, ami politikailag fontos lehet, de nem fedheti el, hogy a mai Ukrajna soknemzetiségű ország. A magukat ukránként definiáló állampolgárok is történelmileg többféle népcsoporthoz tartoztak. Ezek rokon népek voltak, de nem azonosak, és az eltérések a nyelvben, kultúrában de még a vallásban is megmutatkoztak. A Kárpátok előterében élő népcsoportok ugyanis görög katolikus vallásúak és nem ortodox görög keletiek. A források szerint a ruszin is több népcsoport gyűjtőneve. A négy népcsoport a Beszkidektől Bukovináig, illetve a régi Máramaros vármegye egész területén helyezkedett el. Én úgy gondolom, hogy a jelvény leginkább a déli népcsoportra a huculokra emlékeztet. Egyrészt a hlopci szó is főleg ezt a népcsoportot illeti, másrészt a jelvényen látható favágó fejszék a huculok fő foglalkozására, a fakitermelésre és tutajozásra utalnak. Még egy apró adalék a huculok mellett: Kolomeában, a 36-os ezred központjában van két hucul múzeum is. A jelvényen látható két ellenség ábrázolás. A jobbra ágaskodó medve egyértelműen Oroszországra utal. A bal oldali fán gubbasztó macska hagyományosan az olaszokat jelölte a nagy Háború idején. Mivel az ezred mindkét fronton harcolt, ez a két értelmezés megalapozottnak tűnik. [...] Tovább olvasok...
július 22, 2024Hadvezérek, személyiségek1876-ban született Bécsben, katonacsaládban. 1897-ben végezte el a bécsi kadettiskolát, ahonnan hadnagyként a 25. gyalogezredhez került beosztásba. 1903-ban végezte el a hadi iskolát, és ezután a vezérkarhoz osztották be őrnagyi rendfokozattal. 1914-ben a temesvári 34. hadosztály vezérkari főnöke volt. 1916 július 3-án lett ő a 65. gyalogezred parancsnoka egészen a háború végéig. Kitüntetései között elnyerte a Vaskorona-rend III. osztályát és a Lipót-rend lovagkeresztjét hadi ékítményekkel és kardokkal. A 65-ös emlékalbum szeretettel emlékezik meg a parancsnokról, mint általában mindazokról, akik hosszabb ideig folyamatosan szolgáltak ugyanannál az ezrednél parancsnoki beosztásokban. A Bruszilov offenzíva kezdetén került a 65. gyalogezredhez, és mindjárt komoly harccselekmények irányítását végezte. Az ezred a későbbiekben is a keleti fronton szolgált, 1918-ban már Ukrajnában, mint megszálló alakulat. 1918 végén az ezredét hazavezette Munkácsra, ahol szervezte a felvidéki részek védelmét a betolakodó cseh légiósok ellenében. Apró adalék, hogy dédapám, aki 1919 márciusában került haza az orosz fogságból, megmenekülését annak is köszönhette, hogy Munkács környékén akkor még magyar közigazgatás volt, így engedték hazatérni. A Nagy Háborút követően a romániai Bánátban telepedett le és politikai szerepet vállalt a bánáti svábok érdekében. Szenátor lett a bukaresti parlament felső házában. Alapítója volt a bánáti németek kulturális egyesületének is. Politikai karrierjét a német nemzeti szocializmus bánáti érvényesítőjeként folytatta az 1930-as évek elejétől. Jelentkezett a német Wehrmachtba, de életkorára tekintettel nem vették fel. 1943-ban hunyt el agyvérzésben. A 65-os ezred katonáit „Ludwig-bakáknak” hívták az ezredtulajdons Habsburg Lajos Viktor főherceg keresztneve után. Ez olvasható a mellékelt jelvényen, amit az ezred kiegészítési területén található három vármegye Bereg, Szabolcs és Ugocsa címerei is díszítenek. [...] Tovább olvasok...
július 18, 2024Háborús propagandaA repülőgépek a kor csúcstechnológiája voltak. Hiszen még az 1910-es évek elején is szenzációszámba ment ha egy város határában a légjáró emberek bemutatót tartottak. Özönlött a nép a performanszokra. Meg kell adni, halált megvető bátorság kellett ahhoz, hogy egy korabeli gépbe beszálljon valaki, főleg egy laikus. Mai szemmel nézve ez a „csúcstechnológia” rendkívül kezdetleges, gyanúsan megbízhatatlannak tűnő volt. Persze, a mai kor csúcstehnológiája, mondjuk, ha a levegőégben maradunk, az űreszközök egyáltalán nem tűnnek biztonságosnak. Az űrutazás bevállalásához ma is jókora mersz kell. A nemzetközi űrállomáson rekedt űrhajósok fejében vajon nem fordult meg a gondolat, hogy mi lesz, ha nem tudnak minket innen lehozni? Mert hogy az értük indított űrhajó egyszerűen elromlott. Valami hasonló érzése lehetett egy pilótának, amikor mondjuk 500 méteren leállt a gépe propellere. Érdekesség, hogy a légi eszközök ábrázolásai a sapkajelvényeken többnyire stilizáltak voltak, illetve gyakran a Nagy Háború előtti bemutatókon látott járműveket ábrázolták. Egy viselési fotó mutatta, hogy a katonák körében is népszerűek voltak a kis repülőgépet ábrázoló jelvények. Hogy miért nem a harcokban használt modelleket ábrázolták, csak találgathatjuk. Lehet, hogy a jelvénykészítők nem fértek hozzá a „korszerű” gépeket ábrázoló fotókhoz (talán próbálták titkolni a katonai gépek információit?). Így maradtak a Nagy Háború eseményei előtt a bemutatókon készült fotográfiák. Ezek szolgáltak mintául a jelvénykészítéshez. A bejegyzésben három ilyen jelvényt láthatunk. A nyitókép fotója a Fortepantól származik. [...] Tovább olvasok...
július 14, 2024Sapkajelvényes lapokEz a hatalmas és pompásan zománcozott jelvény mindig piszkálta a fantáziámat. A különleges és drága jelvény vajon melyik ezredé volt (a 22-esé), mit lehet róluk megtudni? Dalmát ezred volt, a parancsnoksága Sinjben volt. A település nem a tengerparton fekszik, nem tévesztendő össze Senj üdülővárossal. Splittől 50 km-re van a hegyek között. Az itt szervezett 22-es gyalogezred történetével kapcsolatos információkat írja le a bejegyzéshez használt levelező lap. Az ezred 1709-ben alakult meg, örökös ezredtulajdonosa gróf Lacy tábornagy volt, aki az udvari haditanács elnöke is volt az 1770-es években. A csatolt szép, színes levelező lap a háború előtt készülhetett, csakúgy, mint azok a levélzárók, amelyek ezredtulajdonosokat vagy az ezrednapok eseményeit örökítették meg. Az ilyen típusú papírrégiségek olyan nagy számban és oly sok egységre vonatkozóan találhatók ma is, ami arra utal, hogy ezeket rendszerezetten, összehangoltan készítették. Vannak olyan képeslap változatok, amelyeken lényegében csak az ezredszám és a felirat tér el, a motívumok megegyeznek. Kérdéses, hogy a Nagy Háborúban is használták-e még ezeket. Azok a példányok, amiket én láttam, nem voltak forgalomban, megíratlan képeslapok voltak. [...] Tovább olvasok...

Legújabb kommentek