A 40. „Fokos” hadosztály és benne a 30. honvéd gyalogezred 1916 januárjában hatalmas veszteségeket szenvedett el Bukovinában a Toporoutz környéki harcokban. Az ezredet ezután újjá kellett szervezni, zászlóaljait kiegészített legénységgel [ … ]

Az 1915. évi súlyos harcok után a téli időszakban viszonylagos nyugalom volt az olasz fronton. A harcok márciustól élénkültek meg. Tavasz folyamán az állások helyi jellegű támadása, az ellenség felmorzsolása [ … ]

1914 telén a Monarchia nagy pofont kapott a kis Szerbiától. Az 1914 őszén nehezen elfoglalt területeket az egyidejűleg indított orosz északi és szerb déli offenzívák miatt ki kellett üríteni. 1915 [ … ]

Mt San Michele 1915 október 22, 43. gyalogezred. Ez a felirat szerepel a köves tájon játszódó csatajelenet körül. Ez elég sok, szinte mindent tudunk, csak éppen a részletekről semmit. A [ … ]

Az olasz front déli szakaszának, a Karszt fennsíknak a védelméhez leginkább a 20. honvéd és a 17. közös hadosztály nevét lehet kötni. Ezek a csapatok szinte megszakítás nélkül a Karszt [ … ]

Az 1914 őszén beindult orosz gőzhenger a Kárpátok hágóinál lelassult és a tél folyamán ide-oda hullámzott a küzdelem. Przemysl eleste után Húsvétkor az oroszok ismét próbálkoztak, támadásuk az osztrák-magyar 2. [ … ]

Téli téma következik, téli időben: ma éjjel megérkezett a tél Budapestre. Kaptunk sok havat, ami mostanában egyre ritkább errefelé. De ahogyan olvastam, a kappenabzeichen.hu oldal spanyol látogatói is testközelből érezhetik [ … ]

1914 ősze nagy támadások és nagy visszavonulások ideje volt a keleti fronton. Ekkor még folyamatos mozgásban voltak a frontok, a később olyan jellemzővé lett állásháború ekkor még alig volt ismert. [ … ]

„A világháború első lövéseit a haditengerészet Dunaflottilája adta le. A hadüzenet éjszakáján a Temes, a Bodrog és a Szamos monitor tüzelőállást foglalt Belgráddal szemben, és július 29-én 2 óra 20 [ … ]

A Monarchia seregeivel közös hadműveletekben részt vevő egyik német tábornok volt. 1852-ben született, és a Nagy Háború kitörésekor egy önálló lovas hadtest parancsnoka volt, majd 1914 szeptemberétől a német 8. [ … ]

A Lengyel Légió egyik vezetője a Nagy Háború alatt. 1867-ben született Zulow településen, ami ma Litvánia területén fekszik, akkor az Orosz Birodalom része volt. A család az oroszosító politikát elutasította, [ … ]

1851-ben született Rimaszombat városában. 1873-ban sorozták a magyar honvédségbe. Itt hamarosan kitűnt képességeivel és néhány hónap múltán beíratták a Ludovika Akadémia tisztképző tanfolyamára. 1876-ban avatták hadnaggyá. Katonai pályafutása sikere érdekében [ … ]

A Habsburg-Lotaringiai ház tescheni ágából származott. Unokája Károly főhercegnek, aki Teschen első hercege volt. 1856-ban született, és apja és nagybátyja halála után ő örökölte a Teschen hercege címet. Öccse Jenő [ … ]

1838-ban született a németországi Sachsenhausenben. Családja rajnai német származású volt, de édesapja már a Monarchia seregében lett ezredes. A kor szokásai szerint fia követte a katonai pályán. 1858-ban alhadnagyként lépett [ … ]

1856-ban született szudétanémet származású katonatiszt, császári és királyi altábornagy, a 2. hadsereg parancsnoka. Édesapja Georg Böhm őrmester a novarai csatában 1849-ben tanusított bátorságáért tiszti rangot kapott. 1884-től viselte a családfő [ … ]

1861-ben született Laibachban (ma Ljubljana). Tanulmányait Keszthelyen majd Kremsmünsterben végezte. Bécsben a hadapród iskolát elvégezve 1879-ben kezdte katonai pályafutását. Már 1890-ben kérésére áthelyezték a Magyar Királyi Honvédséghez. Ezt követően elvégezte [ … ]

Ő nem a Nagy Háború tábornagya volt ugyan, de a 49. gyalogezred tulajdonosa. Az ezredről egy viselési fotóval kapcsolatban már írtam. Itt most az ezred jelvényével díszített tábori lapot mutatok [ … ]

A Habsburgok magyar ágáról származott. Nagyapja az a József főherceg volt, akinek nevét az 1848-as áprilisi törvényekbe foglalták, Magyarország felvirágoztatásáért tett erőfeszítéseiért. 1872-ben született Alcsúton és 1962-ben halt meg a [ … ]

Tábornagy, az Osztrák-Magyar Monarchia haderejének vezérkari főnöke a Nagy Háború legnagyobb részében (1912-1917 között). Bécsben született 1852-ben. Apja huszárezredes volt, és a fiatal Conradot is katonai a pályára szánta. A [ … ]

Régi gráci família tagja, akik a Monarchia seregébe és flottájába több katonatisztet adtak. 1914-től a 12. gyalogezred alezredes parancsnoka. 1917-ben előléptették ezredessé és megbízták a 66. gyalogdandár vezetésével. Nevét többször [ … ]

Kaposmérői Mérey Árpád a 8. honvéd huszárezred alezredeseként szolgált 1914-ben. Decemberben a honvéd parancsnokság az orosz lovasság túlerejének ellensúlyozására felállította az 1. Népfelkelő Huszárdandárt az 1. és 2. Népfelkelő Huszárezredekkel. [ … ]

Belgrád a Duna és a Száva folyók összefolyásánál épült város, a prehisztorikus idők óta lakott. Állandó települést a kelták illetve a rómaiak építettek itt először. A korai középkorban előbb Bizánc, [ … ]

A bukovinai harcok leírásában több helyen is lehet olvasni Pappfalváról. Van egy képeslap is, amelyik a felirata szerint ott készült. Ezen a képen folyó látszik, a partján egy keskeny nyomtávú [ … ]

A Monarchia területén fekvő nevezetességeket bemutató jelvények fogyásával néhány olyan alkotást is elővettem, amelyeken a meghódított területek objektumai láthatóak. Belgrád és Mitrovica után Albániába jutunk, ha még délebbre haladunk a [ … ]

Kremsier (Kromeriz) Közép-Morvaország, a Hana-vidék székhelye volt, érseki központ. A Morva folyó partján fekszik. Ma mintegy 30 ezer lakosa van. A várost az olmützi püspök alapította 1260-ban, ahová nyári rezidenciáját [ … ]

Ebben a sorozatban eddig olyan jelvényeket mutattam be, amelyek a Monarchia közigazgatási területén belül fekvő településeket, látványosságokat ábrázoltak. A rovat fenntartása érdekében kicsit távolabbra is kell tekintenünk, mert a megfelelő [ … ]

Pécs városát a 2. században a rómaiak alapították Sopiane néven. Tartományi székhely és fontos keresztény központ volt. Területén ókeresztény sírkamrákat tártak fel, amelyek ma is látogathatók. 1009-ben Szent István király [ … ]

Trieszt 1382-től a Habsburg birodalom része, Tengermellék tartomány központja, legfontosabb polgári forgalmat bonyolító tengeri kikötője, Velence vetélytársa volt. A trieszti kikötő magyar szempontból is fontos vonatkozása a kivándorlásban játszott szerep [ … ]

A Szent Mihály templom a hármas kupolájával a város panorámaképének meghatározó épülete. A templomot az 1200-as évek közepén építették, majd 1673-1686 között átépítették a ma látható barokk csarnoktemplommá. A jelvényen [ … ]

Lemberg Galícia fővárosa már a korábbi történelmi korokban is jelentős kereskedelmi és katonai központ volt. Ezt a szerepét az adta, hogy a kelet-nyugati és észak-déli kereskedelmi útvonalak itt keresztezték egymást. [ … ]

Számomra legkedvesebb lengyel város. A második legnépesebb, ma 760 000 lakosa van. A zivataros lengyel történelem során hosszú ideig 1795-ig volt főváros. Nem csak királyi székhely, hanem a krakkói főegyházmegye [ … ]

Székelyudvarhely város a történelmi Magyarország keleti határán települt székelység egyik központja. Zsigmond király emelte városi rangra, majd az 1876-os közigazgatási rendezéssel kialakult Udvarhely vármegye központja lett. Ma járási székhely. Lakossága [ … ]

A tartományi székhely hosszú történelme során elsősorban mint az érseki adminisztráció központja volt fontos, de régi kereskedelmi központ is. Ma 146 ezres város, a negyedik legnagyobb Ausztriában. A jelvényeken ábrázolt [ … ]

Kassa városa a Magyar Királyság egyik legfontosabb közigazgatási és katonai központja volt, Abaúj-Torna vármegye székhelye. Hadosztály (27.) és hadtestparancsnokság (VI.) is működött a városban. Ennek megfelelően több gyalogezred, lovasság és [ … ]

Mivel a magar fővárost ábrázoló sapkajelvény nem készült, a birodalmi főváros után a második helyen szerepeljen hát az egykor volt magyar főváros, Pozsony. A török megszállás évtizedei alatt Pozsony a [ … ]

A 39. gyalogezred Debrecen város házi ezrede volt. Debreceniként mindig nagyon foglalkoztatott az ezred története. Igaz, azt már diákként nem éltem meg, amikor volt alma materem beköltözött az ezred laktanya [ … ]

Magyar legénységű ezred volt, Komárom és Nyitra vármegyékből származó legénységgel. A 33. (nyugat-magyarországi) hadosztály egyik ezrede volt a tizenkettes. 1914 és 1917 között végig az orosz fronton harcoltak. Előbb az [ … ]

Ez az ezred Magyarország észak-keleti részéről toborzott főleg szlovákokat és ruszinokat, kisebb számban magyar katonákat. Parancsnoksága és kádere Ungváron volt. Az ezred a 15. gyaloghadosztályba volt beosztva. Az ezred jelvénye [ … ]

Az osztrák-magyar második hadsereg a háború eleji mozgósítási zűrzavarban előbb a szerb fronton, majd Kelet-Galíciában harcolt. Egy hadsereg mozgatása a korabeli vasúti hálózaton nagyon nagy logisztikai feladat volt. Mintegy 100 [ … ]

Az osztrák-magyar 7. hadsereg jelvénye ismét egy gyakori jelvény, minden gyűjteményben szerepel. A bejegyzés háttereként választott levelező lapon a kisebb, a rajta fekvő jelvény a nagyobb méretű változatot mutatja be. [ … ]

Vásárhelyi Gábor barátom küldte át dédapja néhány emléktárgyát nekem, hogy segítsek kinyomozni, mikor milyen tüzér egységeknél volt ő beosztásban. A három dokumentum közül kettő a 38. honvéd tábori tarackos ezred [ … ]

A 28. gyalogezred kétes hírnevet vívott ki magának a Nagy Háború alatt. Későbbi elemzések ugyan cáfolták azt a vádat, hogy ez az ezred a parancsnokaival együtt 1915 áprilisában kvázi átmasírozott [ … ]

Némelyik ezrednek egészen sokféle sapkajelvénye készült. Ennek sok oka lehetett, de egészen biztos, hogy mind a legénység, mind a parancsnokság kedvelhette őket. Mert hogy az egyik vette, a másik meg [ … ]

Ennek a bejegyzésnek az érdekessége a tábori lapon szereplő jelvény. A felirat szerint IR 1, vagyis az 1. közös gyalogezred jelvénye. A rajz alapján egy szép, színes zománcos jelvényt képzelhetünk [ … ]

1915-től a Nagy Háború végéig a magashegyi háború nagy figyelmet kapott a korabeli médiában. Talán sokkal nagyobbat, mint súlyát, veszélyét tekintve megillette. Hadviselésre alkalmatlanabb terepet elképzelni sem lehet, mint a [ … ]

Bosznia 1878-as okkupációja után a Monarchia jelentős, 40 ezer fős megszálló sereget állomásoztatott az országrészben. Erre szükség is volt, a bosnyákok nem szívesen látták az osztrák-magyar uralmat. 1881-ben elkezdődött a [ … ]

Ennek az ezrednek a legénysége a Duna-Tisza közéről származó legényekből állt. A káder Szabadkán volt, de az osztályok Kecskeméten és Cegléden állomásoztak. Az ezred hadrendi beosztása szerint a lovas századok [ … ]

Győr város háziezrede volt a 19-es, Győr és Veszprém megyékből kapta a legénységét. A 65. gyalogdandárba és a 33. hadosztályba volt besorolva. A hadosztály a háború nagyobb részében az orosz [ … ]

A Monarchia III. hadteste a békerendben Karintia, Stájerország és a Tengermellék tartományaiban szerveződött. Ez a terület a mai osztrák-szlovén határ két oldala ide értve a mai teljes Szlovéniát és az [ … ]

A 22 cm-es nehéz aknavetőt korábban már bemutattam itt. Ez a kép egy újabb szép felvétel, amely nem csak a fegyvert, hanem a kezelőket és a töltés folyamatát mutatja be. [ … ]

Vöröskeresztes jelvényt a Nagy Háború egészségügyi katonái és alkalmazottai rendszeresen viseltek. Ezek a jelvények többnyire felirat nélkül a legkülönfélébb méretekben készültek. Szép kis kollekciót lehet ezekből is beszerezni. Ennek a [ … ]

A lovasezredek jelvényei általában véve drágább, sokszor zománcozott kivitelűek voltak. Sok esetben nem is volt olcsóbb kivitelű jelvény, csak a zománcos, amit a gyűjtők ma általában „tiszti” példánynak tekintenek. Szerintem [ … ]

Valamilyen oknál fogva a Monarchia tüzér egységeinek viszonylag kevesebb jelvénye volt, mint a gyalogságnak, vagy a lovasságnak. Ráadásul ezekről kifejezetten kevés viselési fotó készült. Az pedig, hogy egy sapkán egyszerre [ … ]

A „Rosseb ezred” sapkajelvényének viselési fotója. A középen ülő százados sapkáján elől a két gomb között látható a jelvény. Viszonylag sok fotó készült erről az ezredről, és a sokféle jelvényük [ … ]

A bejegyzés alapjául szolgáló fotó már korábban is szerepelt, hiszen a sapkákon többféle sapkajelvényt is felfedezhetünk. A tábori sapkák mindegyikén láthatjuk az 1. honvéd gyalogezred szép zománcos jelvényét. Van viszont [ … ]

Nem tudom miért, de a tüzér jelvények viselési fotói fölöttébb ritkák. Pedig volt tüzér sapkajelvény is elég sok, még ha esetleg kisebb példányszámban gyártották is, mint sok gyalogezredét vagy magasabb [ … ]

Ez nem egy szokványos bejegyzés, mert egy alig létező jelvény a tárgya. Viselési fotónkon egy ismeretlen ezredes négy sapkajelvényt tűzött a tiszti csákójára. Az első egy négyszögletes zászlójelvény. Olyan, mint [ … ]

Ebbe a hadosztályba a 6. 19. 29. 30. honvéd gyalogezredek tartoztak, amelyek a Magyar Királyság központi területeiről, főként a Duna-Tisza közéről kaptak legénységet. A háború legnagyobb részében az orosz fronton [ … ]

A Monarchia tüzérsége ment át a legnagyobb fejlődésen a Nagy Háború során. A felállított ütegek, ezredek száma gyorsan bővült és a meglévőket is gyakran átszervezték. Így aztán a legnehezebb feladatok [ … ]

A bejegyzés tárgya egy érdekes és ritka levelező lap. Ezen az aggódó hozzátartozót az ezred nyilvántartásait vezető iroda arról értesíti, hogy a kérdezett katona neve nem szerepel a veszteséglistán. Kis [ … ]

A háborúkban látott borzalmak és a testi fáradtság hatására a katonák tekintete kifejezéstelenné és dekoncentrálttá válik. Az ezt leíró „ezer méteres tekintet” kifejezést nem a Nagy Háború idején találták ki. [ … ]

Esztergom város házi ezrede. Esztergom, Bars és Hont vármegyék lakosságából toborozták a legénységét. Ők zömmel magyarok, kisebb részben szlovákok voltak. A 65. gyalogdandárba, illetve a 33. hadosztályba tartozott az ezred. [ … ]

Orvos főhadnagy (főorvos) családja körében. A katonai egészségügy fontos és speciális területe a mindenkori fegyveres erőknek. A békeidők katona orvosai főleg a sorozásnál, a katonai alkalmasság megállapításánál játszottak szerepet. Ezen [ … ]