Kategóriák

Legújabb bejegyzések

július 18, 2024Háborús propagandaA repülőgépek a kor csúcstechnológiája voltak. Hiszen még az 1910-es évek elején is szenzációszámba ment ha egy város határában a légjáró emberek bemutatót tartottak. Özönlött a nép a performanszokra. Meg kell adni, halált megvető bátorság kellett ahhoz, hogy egy korabeli gépbe beszálljon valaki, főleg egy laikus. Mai szemmel nézve ez a „csúcstechnológia” rendkívül kezdetleges, gyanúsan megbízhatatlannak tűnő volt. Persze, a mai kor csúcstehnológiája, mondjuk, ha a levegőégben maradunk, az űreszközök egyáltalán nem tűnnek biztonságosnak. Az űrutazás bevállalásához ma is jókora mersz kell. A nemzetközi űrállomáson rekedt űrhajósok fejében vajon nem fordult meg a gondolat, hogy mi lesz, ha nem tudnak minket innen lehozni? Mert hogy az értük indított űrhajó egyszerűen elromlott. Valami hasonló érzése lehetett egy pilótának, amikor mondjuk 500 méteren leállt a gépe propellere. Érdekesség, hogy a légi eszközök ábrázolásai a sapkajelvényeken többnyire stilizáltak voltak, illetve gyakran a Nagy Háború előtti bemutatókon látott járműveket ábrázolták. Egy viselési fotó mutatta, hogy a katonák körében is népszerűek voltak a kis repülőgépet ábrázoló jelvények. Hogy miért nem a harcokban használt modelleket ábrázolták, csak találgathatjuk. Lehet, hogy a jelvénykészítők nem fértek hozzá a „korszerű” gépeket ábrázoló fotókhoz (talán próbálták titkolni a katonai gépek információit?). Így maradtak a Nagy Háború eseményei előtt a bemutatókon készült fotográfiák. Ezek szolgáltak mintául a jelvénykészítéshez. A bejegyzésben három ilyen jelvényt láthatunk. A nyitókép fotója a Fortepantól származik. [...] Tovább olvasok...
július 14, 2024Sapkajelvényes lapokEz a hatalmas és pompásan zománcozott jelvény mindig piszkálta a fantáziámat. A különleges és drága jelvény vajon melyik ezredé volt (a 22-esé), mit lehet róluk megtudni? Dalmát ezred volt, a parancsnoksága Sinjben volt. A település nem a tengerparton fekszik, nem tévesztendő össze Senj üdülővárossal. Splittől 50 km-re van a hegyek között. Az itt szervezett 22-es gyalogezred történetével kapcsolatos információkat írja le a bejegyzéshez használt levelező lap. Az ezred 1709-ben alakult meg, örökös ezredtulajdonosa gróf Lacy tábornagy volt, aki az udvari haditanács elnöke is volt az 1770-es években. A csatolt szép, színes levelező lap a háború előtt készülhetett, csakúgy, mint azok a levélzárók, amelyek ezredtulajdonosokat vagy az ezrednapok eseményeit örökítették meg. Az ilyen típusú papírrégiségek olyan nagy számban és oly sok egységre vonatkozóan találhatók ma is, ami arra utal, hogy ezeket rendszerezetten, összehangoltan készítették. Vannak olyan képeslap változatok, amelyeken lényegében csak az ezredszám és a felirat tér el, a motívumok megegyeznek. Kérdéses, hogy a Nagy Háborúban is használták-e még ezeket. Azok a példányok, amiket én láttam, nem voltak forgalomban, megíratlan képeslapok voltak. [...] Tovább olvasok...
július 12, 2024Viselési fotókVan, amikor könnyebb a szerző dolga. A jelvény beszédes. Ilyen a 103. gyalogezred jelvénye is. Az értelmezéséhez szükséges minden információ rajta van a jelvényen. Tudni kell, hogy a háború kitörésekor 102 „közös” gyalogezred működött. A háború elhúzódásával a haderő fejlesztésével új gyalogezredeket állított fel a Monarchia. Ilyen volt a 103. gyalogezred, amely a számozás alapján az első újonnan felállított ezred volt. Erre utal az 1915-ös évszám is: ekkor alakult meg az ezred. Békeidőben minden ezrednek volt kiegészítési területe, ezek a Monarchia teljes területét lefedték. A legénység nagyjából ugyanabból a régióból származott, atyafiak voltak. A családi, rokoni kapcsolatok sokat számítottak az ezredek egysége, összetartása szempontjából. Az új ezredeknél már nem lehetett újabb, addig nem „foglalt” területeket kijelölni, ezért ezek a már meglévő több másik ezred állományából kapták a legénységet. Később a veszteségek pótlására küldött menetzászlóaljak pedig már végképp véletlenszerű területi elrendezést mutattak. A 103-as ezred jelvénye szépen bemutatja az anyaezredeket is. A központi kerek tárcsa körüli mezőkben ezeknek a száma olvasható. Mint látható, zömmel erdélyi ezredek voltak az „alapítók” (2, 51, 62, 63, 64). De a 85-ös ezred körzete Máramaros vármegye is határos Erdéllyel. A viselési fotón szépen látszik a jelvény a tábori sapkán, középen. [...] Tovább olvasok...
július 10, 2024Sapkajelvényes lapokMagyar szerzőként főleg magyarországi anyagokkal kerülök kapcsolatba. Ezért nehéz olyan egységről informálódni, anyagot gyűjteni, amely nem a Magyar Királyság területén szerveződött. Egy kivételtől eltekintve ilyen valamennyi ulánus ezred. A sapkajelvények még könnyebben eljutnak, de fotók, levelező lapok, írásos háttéranyagok alig. Ezért a szép ulánus jelvények mellé nem könnyű kísérő fotót, egyéb  papírrégiséget találni. Jobb híján tehát egy 11-es ulánus tábori levelező lapot mellékeltem az 5-ös ulánusok jelvényéhez. Javítja a helyzetet a négy darab levélzáró, amelyik viszont az 5-ös ezred rokkant alapjának a kiadása. Az 5-ös ulánus ezred Horvátországból toborzott, parancsnoksága Ausztriában Steinamangerben volt. A 2. lovas hadosztályba voltak beosztva. A lovasság nagyobb részét kisebb csapategységekre bontva, gyakran századnyi erőben osztották be a gyaloghadosztályok alá. Az 5-ös ulánusok egyik osztálya így 5 szakaszra bontva 5 hegyi dandárnál volt elhelyezve. Az ezred zöme viszont a 2. lovas hadosztály részeként együtt maradt, bár 1915-től már inkább lóról leszállított lovas lövészekként harcoltak, a keleti front különböző szakaszain. [...] Tovább olvasok...
július 8, 2024Háborús propagandaNem biztos, hogy a Monarchia propaganda gépezete 1918 nyarán is úgy dübörgött még, mint ahogyan a bejegyzésben szereplő képeslap és jelvény mutatja. A 42 cm-es mozsár, amelyből Németország mellett a Monarchia is legyártott néhány darabot, persze nagyon hatásos látvány volt. A hatalmas löveg, a csaknem embernyi lövedék óriási romboló erőről tanúskodott. A szemtanúk beszámolói szerint az a néhány lövés, amit az éppen aktuális frontszakaszokon leadtak demoralizálóan hathattak az ellenségre. Persze, ez csak feltételezés, hiszen a néhány nagy kaliberű tüzérségi eszköz nyilvánvalóan nem fordíthatta meg a háború menetét. A 42-es és a 30 és feles lövegek lelkesítő hatása a hátországban, de akár a frontokon harcolók között is sokkal fontosabb lehetett. Nem véletlen, hogy olyan sok jelvényen ábrázolták őket: nagy volt a kereslet irántuk. Egy korábbi bejegyzésben néhány 42-es jelvényt már bemutattam (itt). Ez az egyszerűbb lemezjelvény akkor nem szerepelt. Az olaszellenes propaganda képeslapokból is volt nagyon sokféle. Itt a 42-es lövedékkel kombinálták az üzenetet. „A piszkos olasz csizmát a 42-es pasztával kell kifényesíteni!” [...] Tovább olvasok...

Legújabb kommentek