Kategóriák

Legújabb bejegyzések

május 7, 2026Körutazás a MonarchiábanSok városnak van olyan városrésze, híres épülete, amelynek a nevét országszerte ismerik. Debrecenben a református Nagytemplom ilyen épület, amelyről már írtam (itt).  De ilyen a Nagyerdő is. Ez a Nyírségtől a városig terjedő, homokos, művelésre kevéssé alkalmas talajon díszlik. Gyerekkoromban ide jártunk kirándulni, ibolyát szedni. Benyúlik a város északi részébe, ahol most közpark, a Debreceni Egyetem épületei és a Loki, a debreceni focicsapat stadionja is áll. Az erdő szélén találjuk a strandot, mellette a Leveles csárdát, és a kettő között a 39. gyalogezred hősi emlékművét. Ez utóbbi ennek a bejegyzésnek a tárgya. Az emlékművet 1925 szeptember 6-án avatták fel. Ligeti Miklós szobrászművész alkotása. Az obeliszket három oldalon három Nagy Háborús katona, hátsó oldalán pedig egy 1700-as évek egyenruháját viselő alak uralja, utalva az ezred hosszú történetére. Az ezred dicsőséges történetét idézi egy levélzáró is, amelyen a napóleoni háborúk egyik 1809-es csatájának jelenete látható, Neumarkt mellett. De az ezred ennél is ősibb, 1756-ban alapította Erdődy Pálfy János gróf a 7 éves háborúban való részvételre. A Nagy Háborús szereplésük részleteiről itt lehet részleteket olvasni. Ehhez a bejegyzéshez az ezred zászlójelvényét mellékelem, az Arkanzas cég által gyártott sorozatból. [...] Read more...
április 30, 2026Körutazás a MonarchiábanA hadiszögeléssel végzett adománygyűjtésről többször is foglalkoztam már (például itt). A fából faragott szobrokba adománypénzen vett szögeket lehetett beütni. Így vált a fa szobor vas-szoborrá. Nem csak a Monarchiában de a Német Birodalomban is sok helyen állítottak fel szobrokat háborús szögelésre. Az egyik első ilyen a bécsi szobor volt. 1915 március 6-án állították fel a bécsi Schwarzenberg téren, ahol egy baldachinos tető alatt állt. Aznap az első adományszöget Leopold Salvator főherceg ütötte a szoborba. Őt további magas rangú tisztek, német és török diplomaták követték. A bejegyzéshez mellékelt kép az eseményről készült híradó film részlete, amin a háttérben jól kivehetők a tér északi oldalán álló bérházak is. 1934-ben a szobrot áthelyezték a Városháza melletti épület passzázsa alá. Ezen a helyen a mai napig megtekinthető. A szobor képével díszített hazafias jelvény is nagy példányszámban készült, ma is sok példányt lehet látni belőle. [...] Read more...
április 28, 2026Sapkajelvényes lapokA hatos Landwehr ezred szerepelt már több jelvénnyel (itt és itt). Az ezred a szudétavidéki Eger városában volt otthon és alapvetően német anyanyelvű legénysége volt. Ebben a bejegyzésben az ezred egy újabb levelező lapját és a Landwehr ezredek kis kürtjét mutatom be. Az a tény, hogy a német (osztrák) és magyar ezredek és egységek sokkal több jelvényt készíttettek mint a többi nemzetiség nyelveit beszélő ezredek szerintem jól tükrözi a háborús lelkesedés eltérő szintjét, vagy akár az uralkodó házzal szembeni lojalitás eltérő mértékét. [...] Read more...
április 24, 2026Viselési fotókA gépkocsizó fegyvernemről több bejegyzés is megemlékezett ezen az oldalon. Leginkább Széplaki Gábor barátom írásait érdemes áttekinteni. Az egyik írásában egy gépkocsizó sapkajelvény viselési fotóját találjuk (itt). Mivel a fotón a jelvény nem látszik jól, ezért csak sejteni lehet, hogy melyik darabról lehet szó. Kevéssé ismert, hogy hasonló alakú, de eltérő jelvényképű és feliratú másik jelvény is létezik, nem csak a korábban bemutatott. Ez a jelvény is hegyi szerpentines úton közlekedő tehergépkocsikat ábrázol, de nem teljesen úgy, ahogyan a másik. A felirat szerint pedig ez az osztrák Landwehr csapatai számára készült. Erre utal a K.K. Kraft-auto Truppe elnevezés, ahol a K.k. rövidítés az osztrák Landwehr egységekre utal. A háttérként bemutatott fotó bal oldalán az egyik jármű feliratának részlete látszik. A motorház oldalát ugyanis rendszerint feliratozták: KuK Kraftfahrtruppe feliratot látni többnyire. De ha a jelvényen itt mást olvasunk, lehet, hogy a motordekliken is volt Landwehrre utaló felirat. [...] Read more...
április 23, 2026Viselési fotókKlagenfurti kiegészítésű vadász-zászlóalj a ma már Olaszországhoz tartozó Tarvis, Kötschach és Villach városkákban állomásozott. A háború kezdetekor Villachban. Nemzetiség összetétele javarészt német anyanyelvű volt. A III. hadtest részeként 1914-ben előbb Galíciában, majd a Kárpátokban, a veszélyeztetett Duklai hágóban harcoltak. A gorlicei áttörés után a német Déli Hadsereg kötelékébe került. 1915 októberében vezényelték ár az olasz frontra. A 4. Isonzo-csatában a véráztatta Mt San Michelén voltak bevetésben. Később Karintiába kerültek. Az 1917-es caporettói áttörés után a Grappáig jutottak és a háború végéig ezen a frontszakaszon harcoltak nagy veszteségeket elszenvedve. A bejegyzéshez csatolt képen Julius Lustig-Prean von Preansfeld ezredest látjuk, aki 1915 decemberéig volt az egység kinevezett parancsnoka. 1914 szeptemberében megsebesült. Elhúzódó gyógyulása után nem a 8-as vadászokhoz, hanem a német Déli Hadsereghez osztották be összeköő tisztként. A források szerint 1915 decemberétől Wünsch őrnagy volt az egység parancsnoka. Lustig-Prean ezredes sapkáján elöl a 8-as vadászok kis kürtje látható. Később dandárparancsnok lett, kitüntették a Lipót-Rend lovagkeresztjével. A háború végén altábornagyi rangig emelkedett. A másik fotó a 8-as vadászok emlékművét mutatja Klagenfurtban. [...] Read more...

Legújabb kommentek