Kategóriák

Legújabb bejegyzések

június 22, 2024Különleges egységekA Nagy Háború a hadviselés új formáit és eszközeit fejlesztette ki. Az autózás gyerekcipőben járt még ekkor, de a motorizáció jelentőségét már korábban is felismerték. A hadseregeket pedig egyre nagyobb darabszámban látták el motorizált szállító eszközökkel. Ezek között a legfontosabb a teherautó volt, melyet a személygépkocsi követett. Ez utóbbi alkalmazását látjuk egy sapkajelvényen és egy képeslapon ebben a bejegyzésben. A korabeli visszaemlékezéseket lapozgatva az a kép alakult ki bennem, hogy a Monarchia seregében az autók használata nagyon korlátozott volt. Személygépkocsit talán ezredparancsnokok használtak, de őket is inkább a dandártól vagy hadosztálytól küldött járművekkel szállították, a gyalogezredeknek nem volt saját gépjárműparkjuk. Ennek oka lehetett a rendelkezésre álló korlátozott darabszám, az üzemeltetés, karbantartás speciális szükségletei, amelyeket tábori viszonyok között nehéz volt biztosítani. Ugyanez vonatkozott a teherjárművekre is. Ezeket főként anyagok szállítására és sebesültszállításra használták, nem a csapatok mozgatására. Ifjúkorom emlékeiben élő „gépkocsizó lövész” fegyvernemi kategória ekkor még nem született meg. A Monarchia szentföldi szereplésével kapcsolatos olvasmányaimban sokszor szerepel az oda vezényelt gépjármű csapat. A teherautókkal a legfontosabb ellátmányt, lőszert, fegyvert, üzemanyagot szállítottak a saját csapatok számára az ellátó központokból. Visszafelé sebesülteket, betegeket vittek a központok kórházaiba. Izgalmas volt olvasni, hogy a kezdetleges körülmények között milyen sok leleményre, szakmai tudásra volt szükség ahhoz, hogy az akadozó alkatrészellátás mellett üzemképesen tartsák a szerelők a járműveket. Nem gondolnám, hogy az európai hadszintéren lényegesen egyszerűbb lett volna a feladat, csak persze a járműgyárak viszonylagos közelsége miatt az elhasználódott járművek cseréje rendszeresebb volt. A gépkocsizó csapatok másik jelvényét egy viselési fotón itt mutattam be korábban. [...] Tovább olvasok...
június 19, 2024Sapkajelvényes lapokA temesvári 61-es gyalogezred a sokat szenvedett 17. hadosztály egyik ezrede volt. Ezt a hadosztályt az olasz front megnyitása után a háború végéig folyamatosan ennek a frontnak a legveszélyesebb szakaszain vetették be. A hadosztály négy ezredéből kettő zömében román anyanyelvű legénységgel rendelkezett. A karánsebesi 43-asok zöme román volt, a 61-eseknél harmadrész román, harmadrész magyar, harmadrész német volt, ahogyan ez a Bánát tarka nemzetiségi térképe szerint is várható volt. A Doberdón elszenvedett hatalmas emberveszteségek miatt az ezredeknek sok árva és özvegy segélyezését kellett megoldaniuk. Erre a célra rokkant- és árva alapokat hoztak létre, amelyek adományokat gyűjtöttek a segélyezéshez. A bejegyzésben szereplő jelvény egyszer már szerepelt (itt), amikor a feltöltésre és pihentetésre használt Segethi táborról írtam. A jelvény a 61-es rokkant alap kiadása, amint a másik bejegyzésben szereplő viselési fotó mutatja, katonák is vásárolták. Ma is sok példány maradt fenn ebből a szép, zománcos jelvényből. A címereket körbefogó babér koszorú szalagja sötétzöld, megegyezik az ezred hajtókaszínével. Háttérként az ezred egyik bélyegzőjével ellátott levelező lap szerepel. [...] Tovább olvasok...
június 17, 2024CsatákViktor Kühne német tábornok főként Franciaországban harcolt hadtestparancsnoki beosztásban. 1916 októberében az újonnan alakult 54. hadtest parancsnoka lett, majd áthelyezték Magyarországra, Erdélybe. Dél-Erdélyben a román betörést követő ellentámadásban vett részt. Ekkor a hadtestét megerősítették és létrejött a Kühne harccsoport, amely Petrozsény környékén és a Vulkán-hegységben vetette vissza a betolakodó románokat, majd üldözte őket egészen Bukarest bevételéig. A hadműveletért 1916 december 11-én a német becsületrenddel tüntették ki. 1917 márciusában került vissza a francia frontra. A román csapatok kiverése után Falkenhayn német tábornok 9. hadserege kijutott a Kárpátok közül Havasalföldre. Az áttörés részben a korábban elfoglalt Vöröstornyi-szoroson, részben a Vulkán- és A Páring-hegység közötti Szurduk-szoroson keresztül történt. Ez utóbbi a Petrozsényi medencét köti össze Olténiával, a Zsil folyó völgyében. Ennek a területnek a hadműveletei kötődtek a Kühne harccsoporthoz. Az itt álló román csapatok november közepéig tudták lassítani a német támadásokat. Ekkor az 54. hadtest megerősítéseként érkező friss csapatok (három új hadosztály) eldöntötték a csata sorsát. A román csapatok parancsnoka Ioan Dragalina maga is megsebesült itt, később belehalt a sérüléseibe. A jelvény ezt a támadást örökíti meg. A jelvényen a német katona mellett egy osztrák-magyar harcos is látható, ami tényleges részvételre utal. Sajnos nem sikerült megtalálnom, hogy a Monarchia milyen csapatai álltak Kühne parancsnoksága alatt. Az al-Duna mentén tört előre Szívó ezredes harccsoportja, amely talán november folyamán az itteni román ellenállás végleges összeomlása után került kapcsolatba a német csapatokkal. [...] Tovább olvasok...
június 15, 2024Háborús propagandaA hazafias jelvények egy része a Monarchia és Németország fegyverbarátságát a sok ellenség elleni közös harcot mutatja be. A mellékelt lap gúnyosan: mindenki legyőzve vagy menekülés közben látható. Érdekesség, hogy még Japánt is felsorolják, de Olaszországot nem. Japán inkább csak fegyverszállításokkal vett részt a Nagy Háborúban az antant oldalán. Olaszország pedig a lap készítésekor még nyilván nem üzent hadat. A jelvény érdekessége, hogy a szokásos ellenséges országok körén kívül (Japánt is ideértve) még Egyiptomot is felsorolja. Egyiptom státusza bizonytalan volt. A háborút megelőzően a Török Birodalomhoz tartozott, de a Szuezi csatorna övezete brit ellenőrzés alatt állt. A háború kitörése után persze a csatornától nyugatra eső területeken sem maradt fenn a török fennhatóság. 1914-ben brit protektorátus alatt jött létre az Egyiptomi Szultánság és 1922-ig maradt fenn. Vélhetőleg a brit Egyiptomi Hadtestben harcolhattak helyi katonák, de a zöm a Brit Birodalom országaiból került ki. Szóval, kicsit túlzás Egyiptomot is az ellenségek között szerepeltetni, Anglia és Franciaország mellett. Ahogy persze Japánt is. [...] Tovább olvasok...
június 13, 2024Viselési fotókA 7. huszárezred a legénységét Pest megyéből kapta. Laktanyája és parancsnoksága Debrecenben volt. A huszár laktanya épületei jórészt ma is megvannak, a parancsnokság és a két huszárosztály körletei, sőt a lovarda is. Ez utóbbi ma rendezvényközpont, a körlet épületeket a Debreceni Egyetem használja. Nekem is volt irodám az egyik földszinti szobában: a 7-es huszárok örökösének érezhettem magam. Az ezred sapkajelvénye nagyon korai. 1915-ben megjelent újságokban már szerepelt mint az új katonadivat előhírnöke. Az ezredtulajdonos 2. Vilmos császár nevének kezdőbetűjét mintázza a jelvényalap kék díszítése. Ezen rátétesen van elhelyezve az ezredszámot mutató ovális tárcsa. Voltak olyan példányok is, amelyeken ez a két rész egyben volt préselve. A viselési fotón a jelvény alakja leginkább erre a jelvényre emlékeztet, bár a részleteket nem nagyon lehet kivenni rajta. Sok ovális, felső részen koronával lezárt lovassági jelvény készült, de ezeknek a formája, az ívek nem voltak egyformák. Így az ezen a képen látható jelvényt én leginkább a 7-es huszárok jelvényére emlékeztetőnek látom. [...] Tovább olvasok...

Legújabb kommentek