Loading...
Különleges egységek

Fényszórós egységek

A Nagy Háború sokféle műszaki újdonság kifejlesztését hozta magával. Legismertebbek nyilván a legnagyobb és leglátványosabb eszközök, a repülőgépek és harckocsik voltak. De ilyen újdonság volt a középkor után elfeledett rohamsisak vagy a kézigránát is. A sorban nem csak fegyverek, hanem más műszaki eszközök is megjelennek. Ilyenek például a fényszórók.

Fényszórókat háborús körülmények között először az 1905-ös orosz-japán háborúban használtak. Céljuk az erődítmények előterének megvilágítása, a támadó katonák korai felfedezése a sötétség beállta után. Hasonló célból a kikötőkben is alkalmaztak világító berendezést a sötétség leple alatt meglepetésszerűen támadó hajók felfedezésére. A fényszórók ezt követően is pontszerű objektumok védelmét szolgálták.

A Nagy Háború alatt a fényszórók alkalmazása kiterjedtebbé vált. Egyrészt a meglepetésszerű támadások elhárítására a hamar kialakult lövészárok háború minden pontján bevetették. Vagyis az alkalmazás tömegessé vált. Másrészt új feladatokat is próbáltak ellátni. Ilyen volt a légelhárítás. A korabeli repülőgépek természetesen csak nagyon nagy kockázattal voltak használhatók éjszakai bevetésekre. Nem rendelkeztek világító fedélzeti műszerekkel, de ami még fontosabb, a fel- és leszállásukat sem tudták a földi berendezések hatékonyan támogatni. A léghajók viszont ebből a szempontból nem voltak kiszolgáltatva. A háború alatt főleg a német léghajók távolsági bombázásairól tudunk az angol légtérben. Kevésbé ismert, hogy Temesvár közelében is volt egy léghajó hangár, ahol időnként állomásozott is egy ilyen harceszköz. Ezzel például Bukarestet bombázták a Központi Hatalmak. A léghajók felfedése, leleplezése szintén a földön települt fényszórók feladata volt.

Kisebb, hordozható fényszórók híradó eszközökként működtek. A mobilan tartott lovas egységek közötti kommunikáció például fényjelekkel történt. De feltehetőleg más, egymástól nagyobb távolságra lévő megfigyelő pontok közötti jeladásra is fényszókat használtak. A háború második felében a Monarchia egységeinél már ezred szinten alkalmazták a fényszórókat.

A fényszórók fényforrása két alapvető típust mutatott. A nagyobb teljesítményű eszközök (110, 90 és 60 cm átmérő) elektromos árammal, saját generátorral, akkumulátorokkal működtek. A kisebb méretű (pl. hordozható) eszközök acetilén lámpákkal világítottak. A fényforrás mögé szerelt tükör gyűjtötte és terelte a fényt megadott irányba. A fixen rögzített fényszórók mellett egyre gyakrabban használták a mozgatható állványra, esetenként gépjárműre szerelt eszközöket. A fényforrás mozgatása szükségessé vált, hiszen a rendszeresen egy helyről érkező fény-nyaláb az ellenség tüzérségének kiváló célpontot nyújtott.

A fényszórók, mint műszaki újdonság a jelvénykészítők fantáziáját is megmozgatták. A nyitóképen egy 90 cm-es elektromos reflektor látható a kezelőkkel. Ugyanilyen a sapkajelvényen ábrázolt eszköz is. A kisebb, főleg híradásra használt eszköz látható az üzemanyag tartályokkal a másik képen. Egy hasonló eszközt egyértelműen jeladásra használnak a harmadik jelvényen látható huszárok.

Subscribe
Visszajelzés
guest
1 Hozzászólás
Oldest
Newest Most Voted
Inline Feedbacks
View all comments
trackback
5 hónapja

[…] Miklós barátom remek bejegyzésében (itt) olvashattunk a fényszórós fegyvernem kialakulásáról, itt pedig a különleges alakulat […]

1
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x