Ranolder János veszprémi püspök irgalmas nővéreket telepített Pápára 1864-ben. Rögtön meg is indult az oktatási tevékenység. Már ekkor, az ideiglenes épületben működő intézetbe 500 óvodás és elemi iskolás leánygyermeket írattak be szüleik. Az iskola előbb az idő közben felépült zárda épületbe került, majd 1890 után több ütemben épült ki a zárda körül az iskola és az internátus épülete 1907-ig. 1902-ben a tanítónőképzés is megindult. 1938-ban középfokú oktatás is megkezdődött, megalakult a 4 éves oktatási tervvel működő líceum. Így vált teljessé a képzési rendszer az óvodától az alsó-, közép- és felsőfokú képzésig. Az intézmény neve szerintem ezért Intézet és nem iskola.
1948-ban a Ranolder Intézetet is államosították, intézményeit szétszedték. Az 1950-es és 60-as évek során az Intézet elemei az új rendszerben létrehozott keretek között önállóan működtek tovább. A máig működő, jogfolytonos intézmény a korábban itt működő két általános iskola összevonásából 1983-ban létrejött Erkel Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola. A Zárda és Korona utcák kereszteződésében álló épületcsoportban ma is az utódiskola működik.
A névadó Ranolder János veszprémi püspök (1806-1875) a katolikus egyház és a magyar oktatásügy egyik kiemelkedő alakja volt. Tehetsége, képzettsége révén gyorsan haladt az egyházi ranglétrán előre. 1849-ben kapta meg püspöki kinevezését Veszprémben. Tevékenységének leginkább maradandó emléke az általa alapított iskola-hálózat, a hét leányiskola egyházmegyéje területének nagyobb városaiban. Ranolder püspök emlékét leginkább Csopakon ápolják. Itt magánvagyonából egy 50 holdas szőlőbirtokot és borászatot hozott létre. A magyarországi borászatok fejlesztésében is komoly érdemei voltak. Csopak mellett Badacsonyban, a Somló-hegyen és a Hegyalján is telepített szőlőt és részt vett a szőlőnemesítésben is.