A mai Németh László Elméleti Líceum azon kevés patinás oktatási intézmények egyike, amelyekben a szórványban élő magyarság képzése ma is koncentrálódik. Öröm hogy a mai határainkon túl fekvő iskolák sapkajelvényeiről egyáltalán információt sikerül gyűjteni. Ez általában csak azokban az esetekben lehetséges, amikor ma is működő intézményről van szó. Hja, a digitális világ főleg a máról szól, nem a múltról.
Nagybánya a régi, monarchiás közigazgatási rendszerben Szatmár vármegyéhez tartozott. A megye második legnagyobb városa volt. Ma a román Máramaros megyéhez tartozik, annak székhelye. Régi bányaváros, alapítói a középkorban a helyi bányák művelésére ide települt német bányászok voltak. A kitermelt arany gazdagságot hozott a városnak. Pénzverde már 1411-ben is működött itt. A jólét abban is megmutatkozott, hogy a Reformáció mellé állt városi lakosság bőkezűen támogatta Erdély első középiskoláját, amely a városban alakult meg 1547-ben. Az ellenreformáció időszakában a protestáns egyházakat visszaszorították. Templomukat az ide települt jezsuiták vették át. Az iskolát a város nem adta, ezért azt a császári önkény elemi iskolává fokozta le. A középfokú képzés hamarosan egy újonnan alapított jezsuita iskolában indult újra.
A nagybányai középiskola egészen a mai napig a jezsuita rendház részeként felépített iskolaépületben működött. Az épületet 1748-ban fejezték be. 1787-ben az iskola épülete a város tulajdonába került. Innentől kezdve az iskola hol egyházi (minorita) vezetéssel, hol mint világi, királyi középiskola működött tovább. A német oktatási nyelv mellett 1814-től magyar nyelvet is tanítottak az iskolában. Az 1848 után bevezetett iskola reformok érintették a nagybányai gimnáziumot is. 1878-tól nyolcosztályos képzés folyt itt. 1887-ben államosították az iskolát és megalakult a Nagybányai Magyar Királyi Állami Főgimnázium.
A román megszállást követően az iskola épületében román polgári leányiskola működött. A Főgimnázium egy másik épületben kapott helyet. 1945 után általános iskola működött az épületben. Voltak magyar tannyelvű osztályok is. 1998-ban a felső tagozatot, 2014-ben az alsó négy osztályt is elköltöztették egy külvárosi épületbe. Legfrissebb hírek szerint 2020-ban a külvárosi iskolaépületet, melyben a Német László Elméleti Líceum működött, visszacserélték a belvárosi épületre, amelyet a magyar kormány pénzügyi támogatásával felújítottak. A régi képeslap és a mai fénykép a városközpont „Cinterem” részén épült barokk iskolaépületet mutatja.
A jelvény természetesen az Észak-Erdély visszacsatolását követően visszaalakított magyar gimnáziumé volt. A jelvényen szereplő kis címerképek és motívumok az iskola hosszú történetének állíthattak emléket. A magyar címer két címerpajzsra bontva több más iskola jelvényen is így jelenik meg. A kettő között elhelyezett kalapácsok a bányaváros múltját jelképezik. Az alatta lévő kis kék címer valamelyik katolikus egyházi rend emblémája lehet. Lent a görögös oszlopfőről felszálló madár, egy sas, talán szintén Magyarországot szimbolizálja.
További részletek az iskola történetéről itt olvashatók.