A románok meglepetésszerű támadásakor az Al-Duna térségében sietősen összevont csapatok védekeztek a Bánát irányába támadó hadosztály erejű román Cserna-csoporttal szemben. Ezek a csapatok lényegében felfegyverzett irreguláris egységek voltak: 3 bányász zászlóalj, 1 hadtáp zászlóalj 32 csendőrőrs legénysége, és néhány lovas, valamint 4 tüzér üteg. Feladatuk a betörés lassítása volt. A határtól néhány kilométerre fekvő Orsova városa többször is gazdát cserélt, de ennél tovább a túlerőben lévő románok nem jutottak.
Csapaterősítésekkel együtt 1916 szeptember 17-én érkezett a helyszínre lovag bunyai Szívó Sándor ezredes, aki addig a 10. lovasdandár parancsnoka volt. Ekkor a Szívó-csoport (hivatalos nevén a 145. népfelkelő gyalogdandár) már reguláris egységekkel megerősítve harcolt. Állományának összetétele a következő volt: a 3/V. és 1/VI. bosnyák zászlóaljak, a 28/I. honvéd zászlóalj, a 48/VI és 69/V közös ezredbeli zászlóaljak, valamint a 19. vadász-zászlóalj. Őket nagyjából egy századnyi lovasság és 6 tüzér üteg (egyenként 4-4 löveggel) egészítették ki. A csoportot műszaki és vonat egységek is támogatták. A létszám és összetétel szerint dandárerejű csoporttal szemben legalább kétszeres túlerő állott.
A harcok részletes leírása izgalmas történet, de itt most csak az eredmények ismertetésére van lehetőség. A Szívó ezredes által támadott Cserna-csoport az erdélyi fronton elért szövetséges sikerek, főleg a Vulkán-szoroson történt áttörés után (október 23.) visszavonulásra kényszerült. Novemberben az osztrák-magyar egységek szoros üldözése közepette a már északról is támadott román csapategység előbb a Zsil folyóig, majd az Oltig vonult vissza. Mivel az Olton sem híd nem volt, sem megfelelő műszaki eszközök az átkeléshez, december 6.-án a román parancsnok Dimitrade ezredes a fegyverletétel mellett döntött. A fogságba esett románok létszáma meghaladta a 14 ezret, ami a Szívó-dandár létszámának több, mint négyszerese volt.
A csoport jelvénye ennek a hadműveletnek állít emléket. A középen látható román tábori sapka alatt a fogságba ejtett ellenség létszáma látható. Lent az útvonal: Orsovától az Oltig (ennek német neve Alt). A háttérként használt képeslap az Orsovánál kezdődő Kazán-szoros bejáratát mutatja. A Széchenyi-út elnevezés a szoros legszűkebb részén Széchenyi kezdeményezésére kialakított hajó-vonta útvonalra illetve a mederszabályozásra, a hajózást javító intézkedéseire utal. Gondolom, a csapatok nem itt, hanem a szoros feletti hegyeken keresztül vonultak. Odébb a romániai szakaszon a Duna is szerepet kapott, a Monarchia dunai flottilája a folyó irányából támadta a román csapatokat.