A háborús erőfeszítés hatalmas anyagi erőfeszítést igényelt a hadviselő felektől. Ezt sokszor hajlamosak vagyunk elfeledni, hiszen az emberáldozat, a háborús rombolás sokkal látványosabb és szomorúbb. Pedig sok család számára az áruhiány, szegénység traumája, vagy a családfenntartó távolléte miatt felhalmozódó munka végzése is szinte emberfeletti erőfeszítést követelt.
Ilyen helyzetben magától értetődő megoldás, hogy pénzt azoktól kell gyűjteni, akik többet tudnak adni. A Nagy Háború alatt létrehozott adománygyűjtő szervezetek csekély ellentételezés fejében kértek adományokat. Ilyen adománygyűjtő akció volt a vaskatonák felállítása. Az első ilyet Bécsben készítették, még 1915 telén. A fából készült szoborba pénzért megvásárolható fém szöget lehetett bekalapálni. Így idővel a szögek elborították a szobor felszínét, a fa katona vas vitézzé alakult át.
A bécsi példát követve hamarosan minden nagyobb városban készültek szobrok. Nem mindenütt középkori harcost ábrázoltak ezek, mint Bécsben, gyakran más motívumot választottak. Egy nagyon ritka képeslapon Nagyszeben vas vitézét láthatjuk. Ez a szobor hasonlított a bécsihez, de nem volt teljesen azonos azzal. A kép érdekessége, hogy látjuk rajta, amint egy adományozó a vásárolt szöget éppen beüti a szoborba. Az eltérések bemutatására becsatolom a bécsi szoborról készült jelvény képét is. Jelvényt nem minden szoborról készítettek, de a budapestiről és a nyitrairól például igen. Nem tudni, hogy vajon a nagyszebeni szoborról is készült-e jelvény?