Loading...
Csaták

Dnyeszter front: XI. hadtest

A gorlicei áttörést követően a szövetségesek elsősorban az orosz front északi és középső részét igyekeztek visszaszorítani. Délen, a román határ közelében is sikerült kivetni az oroszokat a Kárpátok vonulatai közül. Mi több, Bukovina fővárosa, Czernowitz is felszabadult. Az új frontvonal A Dnyeszter és a Strypa folyók vonalát követte, amelyet az osztrák-magyar 7. hadsereg védett Pflanzer-Baltin vezérezredes parancsnoksága alatt. A Dnyeszter körzetében a Hadfy hadtest és a XI. hadtest voltak állásban.

A Dnyeszter vonal állásainak megerősítése az szövetséges előrenyomulás leállítása után 1915 szeptemberétől megkezdődött. Az ekkor érvényes szakmai szempontok szerint az első vonal lövészárkait különösen megerősítették, a második és harmadik vonal sokkal szerényebb erődítést kapott, inkább csak támpont rendszernek volt tekinthető. Később a védelem mélységi tagolásának hiánya súlyosan visszaütött az 1916-os nagy orosz offenzíva idején, amikor a sokszoros túlerő a kiépített állásokat gyorsan elfoglalta és szinte akadálytalanul tudott tovább támadni az arcvonal mögöttes területein. Minden esetre 1915 végére a Dnyeszter menti állások az első vonalra koncentrálva kiépültek. Az állások komoly műszaki létesítményeket, bunkereket, fedett géppuska és lövegállásokat, beépített lángszórókat kaptak a sokszoros drótakadályöv mögött. A nyitókép és a jelvény is az állásokba épített lövegállást mutat drótakadály sor mögött.

Az állások próbájára hamarosan sor került az oroszok 1915-16-os bukovinai offenzívája során. Ekkor az első vonalba koncentrált védőeszközök és legénység sikeresen verte vissza az orosz támadásokat az egész vonalon. Kiemelkedő szerepet játszott a támadás elhárításában a XI. hadtest, amely ekkor a 42. és 51. honvéd hadosztályokból, a 202-es Sávoly és a Papp dandárokból állt. Az orosz támadást végül tartalékok átcsoportosításával (40. honvéd hadosztály) sikerült véglegesen elhárítani. A Dnyeszter front kitartott.

1916 tavaszán az állások további megerősítése zajlott, de továbbra is a korábbi, az első vonalra alapozó koncepció szerint. 1916 júniusában került sor a következő nagy orosz támadásra, a Bruszilov-offenzívára. Ekkor az orosz hadsereg erőit a korábbiaknál jobban koncentrálta és a tüzérségi előkészítés messze nagyobb volt, mint addig bármikor. Az offenzíva két helyen törte át a frontvonalat. Legtöbbet az északi áttörési pontról lehet olvasni a Luck városától keletre fekvő Olyka község körzetében. Minket most viszont inkább a déli áttörési pont érdekel. Ez Czernowitz várostól északra Okna község térségében, a XI. hadtest vonalán feküdt. A 40. és 42. honvéd hadosztályok állásait az orosz támadás átszakította már a támadás első napján, június 4-én. A hosszas munkával kiépített első vonalbeli állásokat a heves tüzérségi csapás megsemmisítette. A mélységi védelem hiánya miatt az áttörési pontokon beözönlő ellenség felsodorintotta a frontvonalat, a még kitartó védők hátába került. A front végül ismét visszakerült a Kárpátok vonulatai közé.

A Dnyeszter frontot ábrázoló jelvényen a fentiek alapján teljesen érthetően egy lövészárok részlet látható. Az állások, amelyek egy éven keresztül kitartottak. A jelvénykészítő úgy érezhette, hogy abszolút biztonságot jelentenek. Bemutatom még a XI. hadtest szép zománcos jelvényét is. A levél a kalina cserje levele (vibrum opulus). Ez az ukránok kitüntetett növénye, amelyet a hősök virágának neveznek. Ez a magyarázat annyiban helytálló, hogy a XI. hadtest valóban főleg ukránok lakta területeken harcolt. Másrészt a kötelékébe volt beosztva az ukrán légió és több más, önkéntesekből helyben felállított egység, mint például Fischer ezredes harccsoportja, amelyben szintén zömmel ruszinok, ukránok harcoltak.

Subscribe
Visszajelzés
guest
0 Hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x