1838-ban született a németországi Sachsenhausenben. Családja rajnai német származású volt, de édesapja már a Monarchia seregében lett ezredes. A kor szokásai szerint fia követte a katonai pályán. 1858-ban alhadnagyként lépett tényleges szolgálatba, elsőként a 39. debreceni gyalogezredben. Hadnagyként részt vett a solferinói csatában, majd több további olaszországi ütközetben is. 1860 és 1862 között végezte el a bécsi hadiakadémiát és 1864-ben léptették elő századossá. Ezután a katonai vezetés különböző szintjein volt beosztásban, előbb Tirolban, majd a bécsi Hadügyminisztériumban. 1878-ban részt vett a boszniai okkupációban mint a 3. hadtest vezérkari tisztje. Ezután rövid ideig a 7. gyalogezred parancsnoka lett, ezredesi rendfokozatban. 1887-ben vezérőrnagyként a 3. később a 48. gyalogdandár parancsnoka lett. 1889-től a császár katonai irodáját vezette, a császár bizalmasa volt. Ebben a beosztásában maradt egészen 1917-es nyugdíjazásáig. 1922-ben halt meg a Bécs melletti Badenben. Emlékét ma is tisztelettel őrzik Ausztriában. Mistelbach városában egy kaszárnya van róla elnevezve.
A 84. bécsújhelyi gyalogezred ezredtulajdonosa volt, amint ezt a bejegyzéshez mellékelt jelvény és levélzáró is mutatja. Az ezred történetéről korábban itt már írtam. A nagy presztízsű ezred sokféle emléke közül az egyik ez a sapkajelvény. A Brüder Schneider cég készítette. Többféle változata ismert. Az itt bemutatott gyakoribb hadifém változat mellett volt ezüst anyagú is. Szintén ezüstből készült egy olyan változat, amelyen közében vízszintesen egy rovátkolt tartópánt fut keresztbe mint egy brosson. A levélzárót is a jelvény képe díszíti.
