Császárvadász, németül Kaiserjäger… Sokszor gondolkodtam már rajta, hogy miért éppen így hívták a tiroli gyalogezredeket? Ezek az ezredek ugyanis szervezetileg nem a vadász zászlóaljakhoz hasonlítottak, hanem a normál “közös” gyalogezredekhez. Valahogy minden, ami tiroli kicsit más volt a Monarchiában. A másik katonai szervezet, ami nálunk a Honvédség, az örökös tartományokban a Landwehr volt, annak Tirolban megint csak más volt a neve, ők a Landesschützen voltak, tartományi lövészek. Itt legalább később közelített egymáshoz az elnevezés, mert a Landwehrt átkeresztelték Schützen-re (de akkor sem Landesschützenre), tehát ezek is lövész ezredek lettek. Hogy bonyolítsuk még egy kicsit a dolgot, két Landwehr ezredet nem sima Schützen Regimentté kereszteltek át, hanem Gebirgsschützenre, vagyis hegyi lövészre. Tehát innentől van már lövész, hegyi lövész és tartományi lövész. Hogy ennek mi értelme volt, fel nem foghatom… Amúgy az olasz hadüzenet után a tiroli egységeket elsősorban az olasz fronton vetették be.
Na de itt most nem a lövészek jelvényeiről van szó, hanem a tiroli császárvadászokéról. Ebből négy volt, és ez a négy ezred volt összevonva a Császárvadász Hadosztályba. A képen szereplő jelvény pedig ennek a hadosztálynak a jelvénye. Nekem nagyon tetszik ez a jelvény a szép gót betűs felirattal, gyopárral és a sassal, ami ebben az esetben nem kétfejű (jobban szeretem az egyfejű madarakat). A hadrendi száma ennek a hadosztálynak egyébként a nyolcas volt. A jelvény többnyire hadifém változatban fordul elő, volt tömör és ellennyomó szerszámmal készített lemez változata is. Az ezüst jelvények néhány kivételtől eltekintve sokkal ritkábbak. Az Isonzo-hadsereg jelvényéből készült elég sok ezüst anyagú példány.