Némelyik gyalogezred legénységét informálisan az ezredtulajdonos keresztnevéről nevezték el. Így lett a 34-es gyalogezred állományának a neve „Vilmos bakák”. I majd halála után II. Vilmos német császárok voltak az ezred tulajdonosai a Nagy Háborút megelőző évtizedekben. Az ezred garnizonja Kassán volt ezekben az években, kiegészítési területe pedig a város környéke. Az ezred a 27. hadosztály kötelékébe tartozott. Csak feltételezni tudom, hogy a bejegyzéshez mellékelt lapon olvasható „Vas Dandár” megjelölés a 25. és a 34. gyalogezredet összefogó 54. gyalogdandárra vonatkozott.
Az ezred hadi útjának első részét korábban leírtam. Gyakran német parancsnokság alatt működve hol a Kárpátokban, hol a Varsó elleni német támadást támogatva került bevetésre. 1915 nyarától 1916 nyaráig az Ikwa folyó partján kialakított védőállásokban tartózkodott az ezred. A viszonylagos nyugalom 1916 júniusáig tartott. A Bruszilov offenzívában az orosz csapatok az Ikwa-állásoktól északra és délre is áttörték a frontot, így a kettő közé eső területen is hátrébb kellett vonni az állásokat. Erre június 15-től rendezetten, fokozatosan került sor, viszonylag csekély veszteségek mellett. Június végétől viszont a betörést kiszélesíteni szándékozó orosz támadás az elfoglalt új vonalakban a front középső részét is erőteljesen támadta. Július 28-án a frontvonalat ismét hátrébb vonták, így az ezred megint visszavonult. Az ekkor elfoglalt állások viszont már nem változtak 1917 decemberéig. 1917 nyarán a Kerenszkij-offenzíva támadását sikeresen hárították el.
1918 elején az ezredet karhatalmi szolgálatra vezényelték Prágába. Márciusban került az olasz frontra a Mt Asalone körzetbe. Az 1918 júniusi nagy támadáskor a 27. hadosztály feladata a Brenta-völgyben való előrenyomulás volt. A hadosztály súlyos veszteségeket elszenvedve kijutott a hegyek közül. Mivel azonban a környező hegyeket nem sikerült elfoglalni, ezért ellenséges tűzben vissza kellett vonulniuk a megindulási állásokba. A nyár további részében Asiago környékén volt állásban az ezred.
A bejegyzéshez csatolt másik tábori lapon a havas tájban rohamozó Vilmos bakák a Kárpátok hágóit védik. Az ezred egyik ritkábban előforduló sapkajelvényét mutatom be most. Ez is az ezredtulajdonos német császárt ábrázolja. Eredetileg ez egy általános propaganda jelvény lehetett, a vésett ezredszámot utólag vitték fel rá. De nem egyedi darabról van szó, számos hasonlóan megvésett példány ismert. Kiegészítésként egy “Vilmos baka” levélzárót is bemutatok.