Győr város háziezrede volt a 19-es, Győr és Veszprém megyékből kapta a legénységét. A 65. gyalogdandárba és a 33. hadosztályba volt besorolva. A hadosztály a háború nagyobb részében az orosz fronton volt a 2. hadsereg kötelékében. Előbb az V., majd 1915 közepétől a IV. hadtestben. Galícia és Bukovina határán voltak állásban. 1917 végén kerültek át az olasz frontra, az Isonzo-hadseregbe. Itt a XVI. hadtestbe voltak beosztva.
Az ezred lemezjelvénye viszonylag egyszerű, de a kor ízlésének megfelelő letisztult szecessziós díszítésű. A jelvényt az ezred XVIII. menetzászlóaljához tartozó század bélyegzőjével ellátott lapra helyeztem. A menetzászlóaljakról és századokról néhány dolgot érdemes megjegyezni. Ezeket az erősítéseket a harcokban elszenvedett veszteségek pótlására küldte a frontra a pótzászlóalj, a „káder”. Gyakorlatilag havi rendszerességgel alakultak meg a menetzászlóaljak. Ez alapján könnyű elképzelni, hogy milyen sok embert „fogyasztott el” egy-egy gyalogezred ennyi idő alatt. Persze a létszámcsökkenés szerencsére nem mindig volt ilyen gyors, és főleg nem egyenletes. Így aztán gyakran a menetzászlóaljakat nem az anyaezredhez irányították, hanem más ezredekhez, ahol nagyobb szükség volt a pótlásra. Máskor meg az történt, hogy a beérkező „fölös” létszámból új zászlóaljakat állítottak fel az ezredek. Némelyik ezrednek egy-egy időszakban a szükséges 4 zászlóalja helyett 6 sőt esetleg 7 zászlóalja is volt.
A bejegyzéshez mellékelek még egy levélzárót is, amin az ezredtulajdonos Ferenc Ferdinánd főherceg portréja látható.