Ebben a bejegyzésben nem igazi levelezőlap áll a középpontban, hanem egy stencilezett lap, jelvénnyel rajta. A mai világban a papír alapú világ sokszorosítási technikái lassan teljesen feledésbe merülnek. A nyomdai technika, a rotációs nyomdagépek persze működnek még, de a kisebb példányszámban előállított termékek technológiáit teljesen kiváltották az elektronikus alkalmazások. Lassan már fénymásolót sem használunk, hanem inkább szkennelünk. Az elektronikus levélszórókról nem is beszélve. A Nagy Háború idején a legelterjedtebb sokszorosítási mód, amihez még nem kellett nyomdai háttér, a stencilezés volt. Ennek érdekes történetéről itt lehet olvasni. Minket ez most azért érdekel, mert a bemutatott, sapkajelvénnyel díszített lapot, egy ezredparancsot ezzel a technológiával sokszorosítottak.
Maga a stencilezett lap a 31. honvéd gyalogezred parancsnokának napi parancsa. Azért készítek róla bejegyzést, hogy bemutassam milyen széles körben használták a jelvényeket. A jelvény az ezred egyik szimbólumává vált, majdnem olyanná, mint maga az ezredszám. A jelvények motívumával díszített levelező lapok, tábori újságok, egyéb papír alapú termékek között még az ezredparancs is megjelenik.
A 31. honvéd gyalogezred amúgy Veszprém házi ezrede volt. A rohamozó honvédet ábrázoló jelvény a csatahelyek felsorolása alapján 1917 elején készülhetett. Egy kicsit más formájú, de ugyanezzel a motívummal készült változata már az 1917-es csatahelyeket is mutatja. A napi parancs a kor ízlésének megfelelő szecessziós keretdíszítéssel készült. Ezen a kicsit frivol, lenge öltözetű Hungária a címeres pajzsot letéve az ezredjelvény motívumát mutató táblát emeli a magasba.
Az ezred veszprémi emlékművén a hosszúkásabb, másik jelvény képe a fő motívum.