216. honvéd gyalogdandár
1915-ben a Nagy Háború addig eltelt 8-9 hónapjában a Monarchia csapatai rendkívül súlyos veszteségeket szenvedtek el. Ez minden csapatnemre igaz volt. A hiányzó katonákat a frissen bevonultatott évfolyamok menet zászlóaljaival igyekeztek feltölteni. A legértékesebbnek tartott közös K.u.K., Honvéd és Landwehr gyalogezredeket részeítették előnyben. A magyar népfelkelő ezredeket általában inkább feloszlatták, beolvasztották a honvéd ezredekbe. Legtöbbjük így meg is szűnt. Csak néhány maradt fenn továbbra is. Ilyen ezredekből szerveződött 1915 tavaszán a 16. és 19. népfelkelő hegyi dandár.
Ennek a bejegyzésnek a témája a 16. dandár, amelybe a 17. székesfehérvári és a 29. budapesti népfelkelő gyalogezredek tartoztak. Azért írok 16. dandárt, mert érdekes módon, ennek a formációnak az elnevezése többször is megváltozott a Nagy Háború során. Hegyi dandárként alakult, de véleményem szerint az elnevezés nem annyira az ilyen típusú egységek speciális hegyi kiképzésére vonatkozott. Sokkal inkább arra, hogy a dandár megalakítása után a 10. hegyi dandárral együtt a 61. hadosztályban került besorolásra. Nem is harcoltak magas hegyi viszonyok között, hanem rögtön a megalakulás után az olasz fronton a Karszt fennsíkon a Mt dei sei Busi környékén.
A dandárt 1916-ban Erdélybe vezényelték a román betörés visszavetésére. Itt a Litzmann hadseregcsoport részévé vált. 1917-ben került sor az első névváltoztatásra, a dandár 16. honvéd gyalogdandár lett. Ekkor a megfogyatkozott 61. hadosztály másik dandárját is beolvasztották a 16.-ba. 1918-ban a nagy átszervezéskor kapta a 216-os sorszámot, innentől 216. honvéd gyalogdandár lett. Ugyanaz a két korábbi népfelkelő gyalogezred tartozott hozzá, a 17-es és a 29-es.
A korábbi bejegyzésben bemutatott sapkajelvényhez hasonló volt a 216-os is, csak a szám változott rajta. Berger Márkus műhelyében készült, rajta az Ojtozi szorost védő honvéd a már legyőzött orosz medve után a román rókát készül ledöfni. Ezzel a jelvénnyel is készült tábori levelezőlap, amit szintén bemutatok.