Széplaki Gábor legújabb bejegyzését olvashatjuk most.
Az orosz-török háború után a balkáni területek hovatartozásának kérdését a kontinens vezető hatalmai, valamint az érintett balkáni népek részvételével 1878-ban Berlinben megtartott kongresszus volt hivatott rendezni. Ennek egyik döntéseként Boszniát és Hercegovinát az Osztrák-Magyar Monarchiának ítélték. A tervekkel ellentétben az új tartományokba történő bevonulás nem volt egy gyors diadalmenet. Több mint két hónapot vett igénybe és komoly ellenállásba ütközött, mely számottevő veszteséget követelt. A művelet rávilágított a fegyverzetben, a felszerelésben, a kiképzésben, valamint a szervezésben előforduló hibákra, melyek korrigálása a következő években megindult. Az egyik levont tanulság az volt, hogy a vasút- és a távíró hálózat további fejlesztésénél a katonai szempontokat is figyelembe kell venni.
A monarchia területén végbemenő távíró hálózat dinamikus mennyiségi és technikai fejlődése előre vetítette egy új szakcsapat: a Vasút és Távírda- (Távíró) ezred 1883-as megalakulását. Az alakulat távíró lecsatlakozásokat és önálló vonalakat épített ki a főhadiszállás és a magasabb egységek parancsnokságai, valamint egyéb vezető szervek részére. Az új alakulat feladatairól a Honvédségi Közlöny 1884 évi 35. számában jelent meg a határozat:
Az ezred felépítése:
- Parancsnokság (vezető szervek)
- Első vonalbeli távíró igazgatóságok (hadtápvezetési pontok)
- Másod vonalbeli távíró igazgatóságok (hadtápvezetési pontok)
- 42 db tábori távíró osztag
- 3 db hegyi távíró osztag
- 1 db külön (el/kikülönített) távíró osztag
Az ezred kötelékén belül alakult meg és működött a távíró iskola.
Több szakirodalom szerint az új alakulat megkülönböztetésére 1883-ban galléron viselendő (fegyvernemi) jelvényt vezettek be, de sajnos az erre vonatkozó rendeletet ezidáig nem találtam. A jelvény fő motívuma a vasutasok egyenruháján is látható szárnyas kerék -az alakulat egyik fő tevékenységének okán-. A közös feladatból adódó azonosság miatt a polgári jelvénnyel sok esetben összekeverik ezt a fegyvernemi jelvényt. A legfontosabb különbség, hogy a kerék küllői a tengelyből kiinduló stilizált villám motívumokkal vannak megjelenítve, melyek az ezred másik alaptevékenységére utalnak.
Mivel a megkülönböztető jelzés elég korán – az ilyen jelvények közül sorrendben a harmadikként- került rendszeresítésre, valamint a birodalom megannyi területén állomásoztak (igazgatóságaik és osztagaik), így a jelvények mind a felhasznált anyagok, mind pedig kialakítás és formavilág tekintetében kisebb-nagyobb eltéréseket mutatnak. Feltehetően több a hadsereg részére beszállító cég is gyártotta ezeket, innen is ered a sokféle változat előfordulása.
Az ezred fegyvernemi jelvényénél a tisztek aranyozott az altiszti- és legénységi állomány, valamint a törzstisztek pedig ezüstözött példányokat viseltek. Kivitelében előfordulnak különféle anyagú fémlemezekből készített, illetve arany/ezüst fémszállal és flitterek felhasználásával hímzett példányok.
Mivel hosszú időn keresztül volt rendszerben, ezért gyakorinak mondható az előfordulásuk, hasonlóan viselési fotók tekintetében. A címképen egy hímzett-, alul pedig a fém kivitelű jelvény viselésére láthatunk példát:
A fegyvernemi jelvény megjelenik az alakulat 1916-os sapkajelvényén is.
