Széplaki Gábor újabb hiánypótló bejegyzése:
A jelen írásomban sapkajelvényekről lesz szó, viszont nem a mindenki által elsőre asszociált művészi kivitelű fém jelvényekről, hanem a jóval egyszerűbb kivitelű és praktikus okokból rendszeresített vászon/textil jelzésekről. Jómagam úgy gondolom, ezek is a sapkajelvények tágabb családjába tartoznak.
A monarchia hadseregében a rendszeresített fejfedőkön is megjelentek az alakulatok számozásai. Mind a gyalogság, mind pedig a lovasság tábori sapkáinak jobb oldalán került feltüntetésre az ezred száma. A honvéd gyalogság kék tábori sapkája esetében vörös posztóból a lovasság piros, szemernyő nélküli tábori sapkája esetén pedig sárga színű számok jelölték a katona alakulatát. A vadászezredek katonáit, a vadászkalap bal oldalára rögzített fém kürt jelvényében megjelenő szám alapján lehetett megkülönböztetni. A közös ulánus-, és huszárezredek esetében a csákócímer közepén, a honvéd huszárezredek esetében pedig a csákó bal oldalán arany színű fémlemezből készült számok jelölték az alakulatot, -továbbá a huszárok esetében az ezredenként eltérő színű csákók-. A tüzérezredek sapkacímerében a kétfejű sas karmai között került megjelenítésre az ezred száma. A képen a közös 16. huszárezred csákójelvénye látható.
Az ezredszámokon kívül, a különleges beosztású katonák az ezredszám helyén a következő megkülönböztető jelzéseket viselték a magyar királyi honvéd haderőben:
- 1874-től a Ludovika Akadémia hallgatóinak csákóján, valamint a lovardaszolgálatra beosztott huszárok csákóján az ezredszám helyén arany színű fémlemezből készített LA betűk jelennek meg, a tanintézménybe beosztott honvédek pedig piros posztóból készült betűket viselnek.
- 1892 és 1911 között a Ruházati Bizottság / Bizottmány állományába beosztott gyalogos katonák vörös posztóból készült RB feliratot viseltek. 1911 után már csak egy R betűt.
- 1892 és 1911 között a Fegyverzeti Bizottsághoz beosztott gyalogos katonák vörös posztóból készült FB feliratot viseltek. 1911 után pedig csak F betűt.
- 1911-től a honvéd Élelmezési Intézet vezényelt legénysége piros posztó E betűt viselt.
- A Hadapród Iskolákba beosztott gyalogos honvédek piros posztó HI betűjelzést viseltek, míg a huszár legénység sárgaréz lemezből készült HI betűket hordott a csákó bal oldalán.
- A Főreál Iskolákhoz beosztott gyalogos legénység tábori sapkáján FI piros posztóból-, a huszár legénység pedig sárgaréz lemezből készült azonos betűjelzést viselt az ezredszám helyén csákóján.
- A Központi Lovastiszti Iskolán szolgálatot teljesítő huszárok KLI betűjelzést hordtak sárgaréz lemezből a csákójuk bal oldalán.
A csukaszürke ruházat 1908-as bevezetését követően, a jelölésre használt posztó színe vörösről palaszürkére módosult.
A monarchia hadseregében a csukaszürke után bevezetésre került a zöldesebb árnyalatú tábori szürke egyenruházat. Ezzel eltűnt az egyes fegyvernemekre, alakulatokra, speciális csapatokra addig jellemző színes ruhadarabok adta azonnali vizuális megkülönböztetés lehetősége. A gyalogságnál például a színes gallérhajtókák és a számozott gombok adták az egyik támpontot a katona szervezeti hovatartozásának kifejezésére. Az előbbiekből csak egy 18 mm (a törzstiszteknél 27 mm) széles posztócsík maradt, melyet az eredeti hajtóka végének helyére varrtak, de csak addig, amíg a még rendelkezésre álló anyagkészlet el nem fogyott. A hadseregen belül új rendszer bevezetése vált szükségessé, mind az egységesített ruházatú alegységek beazonosíthatóságára, mind pedig az adott alakulatban szolgálók összetartozásának kifejezésére. 1916-ban csapatjelzéseket vezettek be, melyet a legénységnél viaszosvászonra nyomtattak, az altisztek és a tisztek esetében posztóra varrtak vagy hímeztek. Sok esetben (vélhetőleg az anyaghiány miatt) már csak simán a tábori sapka anyagára került felvarrásra / hímzésre az alakulat megjelölése. Alább a 10. huszárezred hímzett ezredszáma látható.
A közös hadsereg egységei kék, A Landwehr alakulatok zöld, a magyar királyi honvédség katonái palaszürke, a császári Landsturm csapatok piros, míg a honvéd népfelkelők fehér színű betűket, számokat és jeleket kaptak alakulataik megkülönböztetésére. A tisztek esetében a jelzések kizárólag a tábori sapka bal oldalára, a legénység esetében a sapkán kívül a zubbony és a köpeny vállszalagjára is felkerültek. A lenti képeken a 309. honvéd gyalogezred közlegényei a vállszalagon viselik az ezredszámot.
A csapatjezéseket 10 mm-el az alsó sapkaszegély felett kellett rögzíteni a tábori sapkán, a vállszalagokon pedig oly módon, hogy szemből legyen olvasható a felirat és a külső szélük a váll varrásával elvágólag legyen. A következő rajzon a 8. határvadász század tizedese viseli az összes lehetséges csapatjelzést, ide értve a határvadászok sast ábrázoló hajtóka jelvényét is.
A kialakított rendszer segített nyújtott precízen megkülönböztetni az egyes alakulatokat. Például a tüzérség esetén a tüzér jelvény római számmal tüzér ezredet, az aláhúzott római számmal már tarackos tüzér ezredet, kétszer aláhúzott számmal nehéz tüzér ezredet, a bekeretezett és átlósan áthúzott számmal lovastüzér osztályt, oválisan bekarikázott római számmal pedig hegyi tüzér ezredet jelölt. A magyar alakulatok esetében a hadrendi szám megelőzte a betű vagy piktogram jeleket. Horvát vezénylési nyelvű alakulatoknál pedig a megfelelő horvát szavak rövidítéseit használták. Az alábbi szemléltető táblákon a rendszeresített jelzések láthatók.
A későbbiekben megjelenő új fém fegyvernemi jelvények közül az építőmunkás és a teherhordó csapatok jelvényei egy az egyben megegyeznek a viaszos vászon jelzéseken használatos piktogrammokkal.
