A Monarchia belépése a háborúba nem az előzetes elképzeléseknek megfelelően történt. Az orosz mozgósítás gyorsasága meglepte a hadvezetést. A szerb harctérre felvonult csapatok nagy részét hirtelen át kellett vezényelni Galiciába, ami nagy felfordulást okozott a vasúti szállításban. Addig is, amíg a csapatok megérkeztek, a fronton rögtönözve kialakított egységeknek kellett felvenniük a harcot. A rögtönzés a későbbiekben is sokszor előfordult. Ekkor már inkább a súlyos veszteségek pótlása miatt, vagy az orosz betörések elreteszelésére alkalmaztak hirtelen összeállított csapatokat. A román betörést is a hamarjában kéznél lévő, bármilyen katonai kiképzést kapott férfiak (például csendőrök) összegyűjtésével kellett megoldani.
A Papp dandár előzményei is hasonlóak voltak. A Kárpátok védelmében, majd Galiciában és Bukovinában bevetett csapat reguláris formát csak 1917-ben kapott. Az egységben főleg a korábban inkább kisegítő szerepre szánt népfelkelő egységek maradékai kaptak helyet, valamint a korábban Bukovinában önállóan működő, önkéntesekből álló Russ zászlóalj. Ezek a csapatok 1916-tól 1918 közepéig hol a Kárpátokban tevékenykedtek, hol pedig a visszafoglalt Bukovinában.
A dandár jelvénye a Kárpátokban őrt álló honvédet ábrázolja. Lábánál egy élettelen medve hever. A távolban viszont újabb rohamra készül egy egész medve falka. Az őrszem ezeket várja fegyverére támaszkodva. A medvék természetesen az orosz haderőt jelképezik. Mivel a dandár hivatalosan 1917-ben jött létre ezen a néven, a jelvényt ezt követően készíthette az Arkanzas cég Budapesten. A jelvény színes rajzával díszített tábori levelező lap dátumozása még későbbi, 1918-as. A jelvény hadifém és ezüst lemez változatokban ismert.