Loading...
Teljesítményjelvények

Önkéntes kerékpáros fegyvernemi jelzés

Széplaki Gábor legújabb bejegyzése egy valóban különleges és rendkívül ritka jelvényről:

Szanyi Miklós barátom kerékpáros alakulatokról írt bejegyzéséhez kapcsolódóan szeretnék azok megkülönböztető jelvényeiről pár gondolatot megosztani.

A XIX. század végén, a XX. század elején végbement technikai fejlődés következtében a közlekedésben megjelent a repülőgép, az autómobil, a motorbicikli és a kerékpár. Amikor a világ hadseregei felismerték az új technológiák használatában rejlő lehetőségeket, akkor még ezek az új járművek kiforratlanok és elég drágák voltak, átlagember még a kerékpárt sem engedhette meg magának, nemhogy valamilyen aviatikai csoda repülőeszközt. Az osztrák-magyar monarchia közös hadügyminisztériuma 1896 július 25-én egy rendeletet adott ki, miszerint a hadtestparancsnokságokhoz 1 tiszt és 4 altiszt/katona, a hadosztály parancsnokságokhoz 3 altiszt/katona, a dandárparancsnokságokhoz pedig 1 altiszt / katona osztandó be, mint kerékpáros. Ha ezen felül a parancsnokságok részére több emberi erőforrás állna rendelkezésre, akkor minden gyalogezredhez a zászlóaljak számának megfelelően 4 vagy 3 altiszt vagy katona, a vadászzászlóaljak esetében pedig 1 altiszt vagy katona alkalmazandó kerékpárosként. Erre a szolgálatra elsősorban tartalékosok alkalmazandók, akik önként jelentkeznek erre a szolgálatra és saját járművel rendelkeznek. Elsősorban jelentő, hírvivő feladatok ellátására volt a biciklis katonákra szükség, akik biztosítják az információáramlást a magasabb parancsnokságok, valamint az alegységek parancsnokságai közt.

A rendelet szabályozza a gyakorlatok alkalmával a saját kerékpárok használatának ellentételezését, mely legalább 10 nap használat végén 20 forintot, ennél kevesebb nap használat esetén napi 2 forintot fizet ki a kerékpáros katonának, valamint a szolgálat alatt keletkezett károkat szintén megtéríti, melyet összegét a csapatparancsnokság által kijelölt bizottság állapítja meg. Az ilyen jellegű kiadásokat a kerületparancsnokságok a hadügyminisztériummal számolják el.

Rendelkezik továbbá a kerékpárosok felszereléséről és ruházatáról, amely azonos a beosztásuk szerinti alakulatéval. A kerékpárokra táblát kell erősíteni, amin az alakulat rövidített megnevezését fel kell tüntetni, ezzel segítve a kerékpár és a katona hovatartozásának könnyebb beazonosítását.

Az 1907-es és 1908-as fegyvergyakorlatokon már a hadsereg önkéntes kerékpárosaiból szervezett félszázad vett részt, létszámuk: 3 tiszt, 52 kerékpáros és 1 tisztiszolga Piskárosi Szilágyi Lajos főhadnagy beszámolói alapján.

A világháború kitörését követően 1914 novemberében egy felhívás jelent meg a Budapesti Hírlapban, hogy a budapesti kerületi parancsnokság önként jelentkezőkből kerékpáros osztagot állít fel. A jelentkezés feltételei:

  • 17. életévüket betöltötték
  • Feddhetetlen előéletűek
  • Katonai kötelezettségüknek eleget tettek
  • A népfelkelő kötelesek, aki 1879 és 1900 közt születtek, azok csak akkor jelentkezhetnek, ha bemutatási szemlén (katonai alkalmassági vizsgálaton) már túlestek és ott alkalmatlannak, vagy csak őrszolgálatra alkalmasnak minősültek
  • Kiskorúak esetén írásos szülői beleegyező nyilatkozatot kell a jelentkezésnél bemutatni

Mivel a saját kerékpár is az önkéntes kerékpáros szolgálat feltétele volt, így egyes kereskedők újságban hirdették raktárkészleten lévő járműveiket.

Ez a szolgálati forma megmenthette az egyént a normál katonai szolgálatra való alkalmatlansága miatti szégyentől, illetve egy bizonyos fokú biztonságérzetet adott a szülőknek, családtagoknak, hogy a jelentő-, hírvivőszolgálat kevésbé veszélyes, mint az egyszerű baka élete, aki az akkoriban kezdődő lövészárokháború mindennapos poklával nézett szembe.

1915 november 30-án a Honvédség Rendeleti Közlönyének 277814/7 számú körrendeletében megjelent az önkéntes kerékpárosokra vonatkozó szabályzás. Ennek alapján, az önkéntes kerékpáros alakulatok ezentúl népfelkelő elnevezést kaptak az állomáshely megnevezésével vagyis például az önkéntes kerékpáros század megnevezése ezentúl budapesti népfelkelő kerékpáros századra módosult. A rendszeresített ruházat azonos volt a gyalogos alakulatok tábori barna egyenruházatával, a gallérhajtóka színe fűzöld, a gombok fehérek és fénytelenek. Az eddig használt megkülönböztető karpaszomány helyett, a végein csúcsokban végződő hat küllős kereket rendszeresítette, melyet a rendfokozati jelzések mögött a gallérhajtókán kellett viselni. A rendfokozatokat csillagok helyett rozetták/csillagrózsácskák segítségével jelölték.

A tiszti beosztásúak arany rozettát és fémből készült fegyvernemi jelvényt viseltek a következők szerint:

A zászlóaljparancsnokok ezüst paszományon egy arany-, a félzászlóalj- és századparancsnokok három, a félszázad parancsnokok kettő, az összes többi tiszti beosztású egyén pedig egy arany csillagrózsácskát viselt. Az altisztek celluloidból készült rozettát és kereket a legénységi állomány pedig celluloidból sajtolt kereket viseltek megkülönböztetésül.

Az különböző magasabb egységeknél tevékenykedő önkéntes/népfelkelő kerékpáros egyéneket és kisebb egységeket 1918 januárjában két századba szervezték, melyek beolvadtak az újonnan létrehozott kerékpáros vadász-, és honvéd kerékpáros zászlóaljakba.

A fent szereplő fegyvernemi jelvények ritkák. Eddig csak fémből készült példányokat sikerült beszereznem, sajnos az előírásoknak megfelelően celluloidból sajtolt példányokkal, valamint viselést megjelenítő korabeli fotókkal még nem sikerült találkoznom. Felteszem ez az alakulatok kis létszámával magyarázható leginkább.

Ezúton szeretném kifejezni köszönetemet Sőregi Zoli barátomnak a bejegyzés megírásához nyújtott segítségéért.

Subscribe
Visszajelzés
guest
0 Hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x