Az ezredet 1688-ban I. Lipót császár engedélyével gróf Czobor Ádám alapította. A legénységet a Kisalföld Dunától északra eső területeiről verbuválták. Az alapításkor és azt követően az ezredeket az ezred fenntartójának, tulajdonosának nevével jegyezték. Az 1700-as évek közepétől az ezredtulajdonosi cím már csak tiszteletbeli volt, és nem kapcsolódott az ezred tényleges fenntartásához. Az ezredek ekkor már reguláris rendben állami fennhatóság alatt működtek. A Nagy Háború idején a 9. Huszárezred örökös ezredtulajdonosa gróf Nádasdy Ferenc lett. Ekkora az ezredtulajdonosi címmel sok esetben már nem is a tulajdonost tisztelték meg vagy jutalmazták, hanem fordítva. A régi idők nagy hadvezérei az ezred legénysége számára szolgáltattak követendő példát. Az ezred 1888-ban vette fel Gróf Nádasdy Ferenc nevét. Minden bizonnyal nem a Wesselényi-összeesküvésben részt vett és kivégzett grófról van szó, hanem kései utódjáról (V.) Nádasdy Ferenc grófról (1708-1783). Ő tábornagyi rangig emelkedett és a hétéves háborúban a kolini csata hőse volt. Erre utal az is, hogy az ezred napja a kolini csata évfordulója volt.
A Nagy Háború kezdetekor az ezred a 10. lovas hadosztályba volt besorolva, amely az V. hadtest részeként működött. Az ezred parancsnoka 1914-ben Muhr Ottmár ezredes volt. Ő 1914 decemberében a Limanova mellett vívott csatában hősi halált halt. Erről a csatáról itt lehet többet is olvasni. A háború folytatásában a lovasság egyre kevésbé tudta ellátni a mozgó harcokra szabott feladatait. Az ezredeket osztályonként sőt sokszor századonként alkalmazták különböző gyalogsági egységek, leginkább hadosztályok alá rendelve, speciális feladatokra. Később a lovasság nagyobb részét gyalogságként vetették be. A 9-es huszárok a háború végéig megmaradtak a 10. lovas hadosztály kötelékében, a későbbiekben már kizárólag gyalogságként alkalmazva. 1917-ben Erdélyben, 1918-ban az olasz fronton kerültek bevetésre.
A bejegyzés központi témája az ezred egyik századosának portréképe. A tiszt tábori sapkáján bal oldalt több magasabb egység jelvénye is szerepel, köztük a német déli hadseregé és a bajor 8. tartalék hadosztályé. Ezek a jelvények Kelet-Galíciában a német Linsingen tábornok parancsnoksága alatt 1916-ban működött vegyes, német és osztrák-magyar csapatokból álló hadsereg egységeitől kerülhettek a tábori sapkára. Ennél érdekesebb számunkra a sapka elején a két gomb közé tűzött ezredjelvény. Ennek nagyítása egyértelműen mutatja, hogy a 9. huszárezred szép zománcos jelvényéről van szó. A jelvények összetétele alapján ítélve a kép feltehetőleg 1916-ban készült.