A Lengyel Légió egyik vezetője a Nagy Háború alatt. 1867-ben született Zulow településen, ami ma Litvánia területén fekszik, akkor az Orosz Birodalom része volt. A család az oroszosító politikát elutasította, és Pilsudski fiatalon az orosz uralom ellen fellépő lengyel politikai mozgalomhoz csatlakozott. 1887-ben Szibériába száműzték. Onnan visszatérve 1892-től a Lengyel Szocialista Párt tagja, majd vezetője lett, és egyre inkább vezető szerepet játszott az orosz-ellenes politikában. Letartóztatták, rövid időre Krakkóban keresett menedéket, majd visszatért Oroszországba. Tovább szervezte a lengyel népfelkelést.
1908-tól titokban elkezdte szervezni a lengyel fegyveres ellenállást. Ebben a munkában a Monarchia közvetlenül támogatta őt. Lengyel tisztek képzésére 1910-ben létrejött a lengyel lövészek egyesülete. 1914 elejétől a szervezet és Pilsudski nyíltan készült a háborúra amely be is következett.
1916-ig három lengyel dandár működött az osztrák-magyar haderőben a Lengyel Légió keretében. 1916 november 5-én Németország és a Monarchia egyetértésével kikiáltották a független Lengyelországot. A Monarchia ebben a tekintetben engedékenyebb volt a németeknél, akik akadályozták a hozzájuk tartozó lengyel népességű területek csatlakozását. Pilsudski az új lengyel állam katonai vezetője lett. A németek a Lengyel Légió további működését 1917 júliusában attól tették függővé, hogy a katonák felesküdnek a német és osztrák zászlóra. Ez visszalépés lett volna a korábban kikiáltott, bár még a gyakorlatban nem kialakult független Lengyelország létrehozásához képest. Pilsudski és a Lengyel Légió ezt elutasította. A légionistákat ezért eltávolították a frontvonalból, Pilsudskit pedig letartóztatták.
A Központi Hatalmak katonai összeomlása után Pilsudski visszatért Lengyelországba. 1918 november 14-én államfőnek választották, és ő lett az alakuló lengyel haderő főparancsnoka is. Ezt követően Pilsudski kiemelkedő szerepet játszott a fiatal lengyel állam keleti határait meghatározó orosz-lengyel háborúban. A lengyel állam konszolidációja után, 1922-ben visszalépett a nyilvános politikai szerepvállalástól, de a háttérből továbbra is jelentős befolyása maradt a lengyel politikában. 1935-ben halt meg.
A Lengyel Légió vezetőiről így Pilsudskiról is készültek arcképes sapkajelvények. Ezen kívül lengyel területen sokféle további lengyel vonatkozású jelvényt adtak ki. Ezek többsége a lengyel állam proklamációját ünnepelte, de több közülük a Lengyel Légió különböző csapatai számára készült.
[…] A Nagy Háború kezdetén független Lengyelország nem létezett. A lengyelek lakta területeket az orosz, a német és az osztrák-magyar állam birtokolta Lengyelország korábbi felosztása nyomán. A lengyel nép a független haza elvesztésébe nem törődött bele. Nem olvadt be a területet megszállva tartó nemzetekbe, és az 1800-as évek végétől egyre erőteljesebben szervezkedett a függetlenség visszaszerzésére. A politikai mozgalmak legismertebb vezetője Józef Pilsudski volt, akinek az életéről már írtam itt. […]