A jelvény fő motívuma a Duna és a Száva folyók összefolyásánál épült erőd. Ezt a stratégiai pontot már a középkorban is megerősítették. Ezen a helyen verte vissza a török támadást Hunyadi János 1456 nyarán. Akkor még Nándorfehérvárnak nevezték az erődöt. A Nagy Háború idején a Szerb Királyság fővárosának, Belgrádnak a védelmét szolgálta.
Maga az erőd, a Kalemegdan a török háborúk idején épült fel ma is látható formájában. Az 1700-as évek közepétől már inkább fogyatkozott, részeit fokozatosan elbontották. Az 1914-es ostromkor katonai jelentősége minimális volt. Az osztrák-magyar monitorok a Száváról tüzelve komoly károkat okoztak benne. A jelvényen is láthatjuk a folyón úszó egyik hadihajót. A jelvényen szereplő dátum 1915 október 9. a város második elfoglalásának időpontja. 1914-ben ugyanis a várost a Monarchia csapatai kiürítették. A decemberig tartó hadjáratban akkor végül a szerb csapatok gőztek. De ez a háború kimerítette a szerb erőket, így az 1915-ben bolgár és német részvétellel megismételt támadás már sikerre vezetett. Nem csak Belgrádot, de Szerbia egészét elfoglalták a központi hatalmak hadseregei.
A jelvényen szereplő további nevek közül az első Vracar. Ez Belgrád egyik központi negyedének a neve. A városi adminisztráció központja, elegáns éttermekkel és üzletekkel. Úgy vélem, hogy ezek a tulajdonságai már a Nagy Háború előtt is megvoltak, ezért is említi a jelvény ezt a városrészt. A másik helynév, Avala a város fölött emelkedő kisebb hegy neve.
A jelvény a 3. hadsreg nevét viseli. A város bevétele ennek a hadseregnek volt a feladata. A Viribus Unitis jelmondat Ferenc József uralkodó személyes jelmondata volt. A jelvény kapcsán mégis leginkább a központi hatalmak összefogása, közös erőfeszítése jut róla az eszembe: “Egyesült erővel!”.