3. “Hadik” huszárezred

A 3. közös huszárezred legénysége az Alföld keleti feléből, a VII. hadtest kiegészítési területéről származott. Az ezred parancsnoksága Sopronban volt. Az ezred a 16. lovasdandárhoz és a 2. lovashadosztályhoz volt besorolva.

Az örökös ezredtulajdonos Hadik András gróf volt, aki a 18. század közepén a Habsburg birodalom egyik legsikeresebb lovassági parancsnoka volt. Mária Terézia uralkodónő által viselt valamennyi háborúban részt vett, így az osztrák örökösödégi háborúban is. 1757 októberében portyázó különítményével bevonult Berlinbe, és a várost megsarcolta. Ez a legismertebb haditette. Hadikot ezért a haditettért a Katonai Mária Terézia Rend nagykeresztjével tüntették ki. Élete végén kieszközölte, hogy az erdélyi kényszersorozás (Madéfalvi veszedelem) elől Bukovinába menekült székelyek kegyelmet kapjanak. Az itteni székely települések egy részét hálából róla nevezték el (Hadikfalva, Andrásfalva). 1888-ban lett a 3. huszárezred örökös tulajdonosa.

A Nagy Háború elején az ezred aktív lovas felderítő akciókban vett részt, gyakran az ellenséges orosz vonalak mögött. A tűzkeresztségen Wladimir Wolynskij ostrománál esett át, 1914 augusztus 16-án. Ez a támadás, csakúgy mint több másik is ebben az időszakban eredménytelen maradt. A karabéllyal, karddal felszerelt huszárok gyalogos rohamai a beásott, géppuskákkal rendelkező ellenséggel szemben nem érhettek célt. 1915-től a lóhiány miatt a lovas egységek többségét átszervezték gyalogos csapattá. Megerősítésként további géppuskás szakaszokat is kaptak. A hadosztály, benne az ezred az 1 hadsereg és a német 9. hadsereg közötti összeköttetést bitosította Nida térségében az 1915 májusi áttörésig. Részt vettek Varsó elfoglalásában.

1915 szeptemberétől a 3. huszárezred a Hauer lovas hadtest kötelékében a Pripjaty-mocsarak térségében rendezkedett be védelemre, a Stochod folyó partján. Decemberben Bukovinába vezényelték Buczacz körzetébe a Strypa folyó mellé, védőállásba. A Bruszilov-offenzíva a 7. hadsereg frontszakaszán mély betörést ért el. A 3-as huszárokat is vissza kellett rendelni. A 2. lovashadosztály eközben kb 60 %-os veszteséget szenvedett el, de harcképes maradt és eredményesen szilárdította meg a hátrébb Halicznál kialakított védő vonalat. A Kerenszkij-offenzíva 1917 júliusában átmenetileg kivetette a hadosztályt régi állásaiból, de a betörés elreteszelése után az orosz támadókat sikerült visszaűzni. Sőt, az ellenség üldözése Zalosce mellett áttörést eredményezett. Bukovina ismét felszabadult. Az ezred új állásai Czernowicztól keletre feküdtek. Ezt követően az ezred részt vett Besszarábia elfoglalásában. A háború végén Ukrajnából vonult vissza az ezred.

A 3. huszárezred jelvénye a lovassági jelvényekre jellemző letisztult, ovális alakú jelvény. A kék szín az ezred mentéjének volt a színe, a fehér a csákóé. A köriratban az ezred tulajdonosának nevét említi. A bejegyzéshez mellékelt levélzárón az ezredtulajdonos portréja látható. Az ezred bajtársi szövetsége aktívan őrizte az emlékeket. A budai Várban álló, közismert Hadik-szobor a bajtársi szövetség kezdeményezésére készült 1937-ben. Kevesen tudják ezt, de a szobor talapzatának felirata egyértelműen jelzi, hogy a közismert lovasszobor a 3. huszárezred emlékműve.