Ez most megint egy klasszikus sapkajelvényes lap: az eredeti jelvény ezüstözött dombornyomású képe díszíti a tábori levelező lapot. Olyan, mintha azon is egy eredeti jelvény lenne, hiszen a színük is egyezik.
A 24-es gyalogezred Kelet-Galiciából toborozta a legénységét. A parancsnoksága Bécsben, a káder Kolomeában volt. Legénysége legnagyobb részben ruszinokból állt, mellettük a statisztika szerint még szlovákok is voltak az ezredben. A Prut folyó mellett fekvő Kolomea a lexikon szerint a hucul vidék központja. A huculok a ruszin nemzet egyik ága, akik a Kárpátoktól keletre illetve Máramarosban laknak. Ma zömük Ukrajnában él, de töredékeik a régi Máramaros vármegye déli részével a mai Romániához került, így ott is élnek. Más ruszin népcsoportoktól a nyelvjáráson kívül elsősorban vallásukban térnek el, görög katolikusok. A huculokról itt lehet bővebbet olvasni.
Az ezred a 25. hadosztályba tartozott, az meg többnyire a 2. hadsereg kötelékében működött. Vagyis az orosz fronton, Kelet-Galíciában, Bukovinától közvetlenül északra, ahová az ezred legénysége amúgy is tartozott. 1918 nyarán szállították át a hadosztályt az olasz frontra. A háború vége itt érte őket.