Az ulánusokról még nem esett szó, még kevésbé magyarországi ulánusokról. A Magyar Királyság területén toborzott lovasság ugyanis csaknem kizárólag huszárság volt. A dragonyosok jellemzően a cseh, morva és osztrák lovasok voltak, míg Galícia az ulánusokat adta. A kevés számú kivételek közé tartozott a 12. ulánus ezred, amely Varasd központtal horvát nemzetiségű legénységű volt. Horvát legények voltak még beosztva az 5. ulánusokhoz is.
A bejegyzés címében szereplő 12-es ulánusok ezrednapja a custozzai csata emléknapja volt. Erről tanúskodik az ezred levélzáró bélyege. 1866 június 24-én ezen a helyen Verona közelében túlerős olasz csapatokat lovas rohammal sikerült megfutamítani. Ebben a 13. ulánus ezrednek volt oroszlánrésze, bár az ütközetben további lovasezredek, köztük huszárok is részt vettek.
A bejegyzéshez kívánkozik még a Monarchia lovasságának egyik általános jelvénye is. Ezen a jelvényen is a Custozza felirat olvasható, és a „dicső múlt” felidézéseként ennek a csatának a nevezetes rohamát örökítették meg baloldalt. A jobb oldalon a Nagy Háború jellemző lövészárok jelenete látható, lóról szállt lovassággal az árkokban.