„Fegyverzet” alatt ebben a rovatban néha inkább műszaki felszerelést értek. Azt hiszem, hogy ez indokolt is, hiszen ezek az eszközök is jelentősen hozzájárultak a háborús erőfeszítés sikeréhez. A jó élelmiszer ellátás például határozottan javította a morált és a harcképességet. A harcos egységek ellátásában kiemelt szerepe volt a kenyérnek. Erről itt írtam már. Nagyon komoly szervezést és anyagi ráfordítást igényelt, hogy a harcos alakulatokat, több millió embert napi rendszerességgel friss kenyérrel lássák el. Ez persze nem is mindig sikerült, hiszen az ellátó egységek a frontvonal mögött települtek. A kiszállítást pedig egyre jobban akadályozta az ellenséges tüzérség. A Nagy Háború végén pedig az alapanyag (liszt) hiánya okozta a legnagyobb problémát.
A kenyérellátás biztosításában a legfontosabb szerep a hadosztályok mellé szervezett ellátó csapatokra hárult. Ezek egy része foglalkozott a kenyérsütéssel. Amikor a front mozgásban volt inkább sátrak védelmében folyt a munka. Amikor huzamosabb ideig egy helyben állt a front, akkor masszívabb épületeket is használtak. A bejegyzéshez csatolt fotó egy ideiglenes sütödét mutat. A sátrak alatt a 12 egységből álló hadosztály sütöde áll. A kenyérkészítés folyamatát pedig a „Verprlegstruppe” vagyis „ellátó csapat” feliratú jelvény mutatja be. Ennek bal oldalán látható a sütőkemence. Teljesítménye napi 3000 darab másfél kilogrammos cipó volt.
A megnevezés véletlenül nem 1901 M fogatolt tábori sütökemence? Mert Süli Attila hugyanilyen cimmel irt egy tanulmányt, de 01 Mról nem halottam.
Igen, köszönöm, az a tanulmány 1901M számmal említi az eszközt.