Theresienstadt (Terezin)

Theresienstadt katonaváros volt. 1780-ban alapította II. József. Erődjének felépítését a német-porosz határvidék védelme indokolta. A várost az alapító uralkodó édesanyjáról Mária-Teréziáról nevezték el. Az erőd elkészülte után hamarosan elavulttá vált, és elsősorban börtönként használták. Területe 67 hektár volt és a vár belsejében hamarosan polgárváros épült fel. 1810-ben készült el a helyőrségi templom az erőd középső részén. A Monarchia felbomlása után létrehozott Csehszlovák állam az erődöt ismét katonai célokra használta. A német megszállás után az erőd területén gettót rendeztek be. Theresienstadt ma leginkább a gettó területén működött koncentrációs táborról ismert.

A város ezrede, a 42. közös gyalogezred Csehország Szudéta-vidékén települt, központja Theresienstadt volt. Az egyik legrégebbi sorezred volt, 1647-ben alapították. A Habsburg birodalom minden nagyobb háborújában részt vett. Így például 1849-ben a magyar szabadságharc leverésében is, de erről nem ők tehettek… A legénysége német volt. A Nagy Háborúban a 29. hadosztály egyik ezredeként előbb Oroszországban harcolt, majd részt vett a Monarchia 1916-os nagy offenzívájában Tirolban. Onnan Bukovinába vezényelték, majd 1918-ban a Piave mellett voltak állásban.

A 42. gyalogezred parancsnoksága 1916-ban egy emlékművet készíttetett. Ez akkoriban sok helyen megtörtént, a háborús erőfeszítés propagálását szolgálta. A szobor két 42-es gránátost ábrázol a napóleoni háborúk idejéből. Úgy gondolom, hogy talán az 1809-es wagram-i csatát idézheti a szobor. Itt az ezred különösen kitüntette magát.

A szobor domborműves változata a helyőrségi templom oltárát díszítette, ahogyan ez a mellékelt fotón is látható. A képek az ezred 1918-ban kiadott emlékalbumában láthatók. Az album borítóját is ez a szobor díszíti. A domborművet és a szobrot a területet megszálló csehek hamarosan eltakarították. Fennállásuk rövid két éve alatt nem sok írásos emlék maradt utánuk.

Az ezred rokkant alapja a szobor motívumával díszített képeslapot adott ki. Csiszér Gábor gyűjteményében egy 42-es levélzárót is sikerült találnom. Az ezred számára többféle változatban készült hasonló sapkajelvény is. Az emléktábla-formájú jelvény viszonylag gyakoribb. Az áttört, filigrán babérkoszorús jelvény ritkább. Főleg a zölddel zománcozott változata. Az ezredszám háttere és a feliratos szalag alapszíne az ezred hajtókaszínével egyező, narancssárga színű.