Belgrád a Duna és a Száva folyók összefolyásánál épült város, a prehisztorikus idők óta lakott. Állandó települést a kelták illetve a rómaiak építettek itt először. A korai középkorban előbb Bizánc, majd a Bolgár Birodalom birtoka volt. A 10. századtól a várostól északra megalakult Magyar Királyság is érdekszférájába sorolta, így a három birodalom fegyveres konfliktusainak terepévé vált a terület. 1284-ben jegyajándékként a magyar királytól került a Szerb Királyság birtokába a város. Az oszmán török támadások a Szerb Királyság visszaszorulására vezettek a Balkánon, ezért az 1300-as évek végétől Belgrád vált a szerbek fővárosává. A város híres erődje is ekkor épült, amelynek maradványai a későbbi erődítésekbe beépültek.
1427-ben Brankovics György szerb despota visszaadta Belgrádot a magyar királynak. Ekkor Belgrád a Magyar Királyság legfontosabb déli védő erődjévé vált az előretörő oszmán támadások kivédésére. Magyar végvárként állt ellen a törökök 1456-os támadásának is, amelyet a Konstantinápolyt is elfoglaló II. Mehmet szultán személyesen vezetett. Ezt követően 70 évig nem próbálkoztak a törökök az erőd elfoglalásával, de 1521-ben végül ez sikerült nekik. A török hódoltságban Belgrád a nyugat felé irányuló további hadműveletek legfontosabb bázisává vált, felvirágzott, eltörökösödött. Az 1700-as években a hanyatló török birodalomban váltakozó sikerű harcok folytak a városért a törökök és a Habsburgok között. Az 1800-as években török hűbéresként újraalakuló szerb állam csak 1867-ben tudta megszerezni a várost a törököktől. 1882-ben a Szerb Királyság megalakulása végleg lezárta a hosszú török uralmat a térségben. Belgrád lett az új szerb állam fővárosa.
A város a Monarchia határán feküdt, a Száva folyó túloldalán a Magyar Királysághoz tartozó város Zimony áll. Ezért a nagy Háborúban a szerbekkel kialakult konfliktus során a Monarchia első támadó műveletei Belgrádot érték. Ez a tény is indokolta, hogy a város ostromában részt vevő csapatok részére a város látképével díszített jelvény készült, amit ebben a bejegyzésben mutatok be. A központi szereplő a belgrádi erődöt támadó egyik dunai monitor. A háttérben az erőd mögött a város látképén két objektumnak a neve is szerepel.
A VK Vracar felirat az elegáns belvárosi részt jelöli, amely közvetlenül a két folyó összefolyásától szemlélt erőd mögött helyezkedik el. Középtájon az erőd falai mögött álló toronysisakos építmény az Óratorony. Ez az erőd város felőli bejárata fölött áll. Jobbra Avala feliratot lehet olvasni. Az Avala népszerű kirándulóhely, 529 méter magas hegy Belgrád területén. Tetején ma TV átjátszó torony látható. A hegy körvonala homályosan kivehető a háttérben. Az előtte látható barokk templomtorony talán a Mihály arkangyal ortodox bazilika tornya lehet. A folyóparton az erőd alsó részének falai és egyik bástyája látható. A bejegyzésben felhasznált tábori levelező lap az erődöt kicsit más pozícióból mutatja, máshová esik rajta az Avala is a háttérben.