Szarajevó neve leginkább a Nagy Háborút kirobbantó merényletről híres. De a szépreményű Ferenc Ferdinánd trónörököst nem a véletlen vitte ebbe a városba 1914 nyarán. Bosznia-Hercegovina fővárosa fontos politikai és közigazgatási központ volt. Jelentős szerepet játszott az országrész haderejének szervezésében is. Nem véletlen hát, hogy létezik olyan sapkajelvény, amely a város egyik híres épületét a Császár Mecsetet ábrázolja.
Ez a mecset volt az első, amit a térséget megszálló oszmánok építettek az 1400-as évek második felében. Ez az épület volt Bosznia-Hercegovina legnagyobb mecsetje, amely a klasszikus ottomán stílusban épült. Nevét természetesen nem az osztrák uralkodóról, hanem Hódító Mehmed szultánról kapta, aki 1453-ban Konstantinápolyt foglalta el, majd ezután a Balkánon Magyarország határáig jutott. A mai dzsámit 1565-ben építették a korábbi épület helyén Nagy Szulejmán szultán parancsára. A boszniai háború idején a mecset súlyos károkat szenvedett, felújítása folyamatban van. Teljesen úgy néz ki ma is, mint anno, amikor a jelvény készült.
A kép hátterében alpesi tájat látunk. Szerintem a Dolomitok csúcsait mutatja a jelvény. Legjobban a Cima di Bocche részre hasonlít az ábrázolás. Ez a név szerepel a jelvényen is. Súlyos harcok folytak itt 1916-17-ben. A II/92-es zászlóalj a 10. hegyi dandár majd a 179. dandár részeként került erre a vidékre. Szarajevó pedig a zászlóalj békeidőbeli garnizonja volt.
