Salcanoi völgyhíd
Az Isonzó völgyében a tengermelléket Stájerországgal és a laibachi medencével összekötő fontos észak-déli irányú vasúti pálya épült, melyet 1906-ban adtak át. A hegyi terepen vezető pálya Salcano falucska mellett ér ki a sík vidékre. Az utolsó meredekebb hegy a Sabotino lábánál az Isonzo jobb partján megy a vasútvonal, majd Salcano előtt tér át a folyó bal partjára és fut be a terület fővárosába Görzbe. A magas partokat az oldalváltáskor egy szép viadukt íveli át: a salcanoi völgyhíd. Ez a híd számomra valahogy mindig a Nagy Háború szimbólumaként tűnt fel. Talán azért, mert a háború eseményeit megörökítő egyik fotóalbum borítóján ez szerepelt. Nem tudom.
A viadukt 219,7 méter hosszával a világ leghosszabb vasúti kőhídja mind a mai napig. Középső ívének szélessége 85 méter. Rudolf Jaussner építész és Leopold Oerley mérnök tervezték. 4553 betontömbből épült.
A hidat, a folyóvölgyet és a távolban Görz városát az Isonzo bal partján fekvő Monte Santo oldalából lehetett a legjobban fotózni. A bejegyzéshez csatolt képeslap is ott készült, de a háború során készített fotográfiák többsége is.
Az eredeti sajtófotók mutatják be a híd történetét a Nagy Háborúban. Az olasz támadás 1915 nyarán hamar elérte az Isonzó partját, így az ott futó vasútvonal elveszítette a jelentőségét. Görz összeköttetését ekkor keleti irányban a trieszti vasútvonal oldotta meg. A görzi hídfő eleste pecsételte meg a viadukt sorsát. Az Isonzón átkelő olaszok beérkezése előtt a Monarchia csapatai robbantották azt fel.
A második és harmadik fotó a híd lerombolt állapotát mutatja meg. Az olaszok visszaűzése után a Monarchia utász egységei a völgyhidat ideiglenesen helyreállították, a vasútvonalat ismét megnyitották. A Nagy Háború után a terület birtokába jutott olasz állam a hidat 1927-ben felújította, ma is bonyolít forgalmat.
A bejegyzéshez mellékelt sapkajelvény a 30. gyalogezred jelvénye. Az ezred 1915 novemberétől 1916 augusztusáig, a görzi hídfő felszámolásáig a híd nyugati oldalán magasodó Sabotino hegy védelmében vett részt, amelyről már beszámoltam itt. Szemben a másik oldalon a Monte San Gabriele nyúlványa látszik. A távolban Görz, a görzi vár található, majd a látóhatáron a Karszt-fennsík zárja le a képet.
