Loading...
Körutazás a Monarchiában

Prága

Prága, a cseh főváros nem igényel hosszas ismertetőt. Ma is és régen is közkedvelt uticél volt. Külföldiek sokasága zarándokolt oda, hogy lássa a város titokzatos középkori emlékeit. Talán az kevésbé ismert, hogy a Habsburg uralkodóknak is kedvelt tartózkodási helye volt egy időben. Így például II. Rudolf német-római császár, aki megrögzötten hitt az alkímiában, és támogatta a prágai „aranycsinálókat”. Talán innen ered a város ismert neve, „arany Prága”.

Az itt látható jelvényen, képeslapon és mai fotón a város egyik legismertebb panorámája látható. A Moldva partján állunk az Óváros szélén. Jobbra az ősi Károly-híd a túloldali folyóparti városrészbe vezet amelyet „Kisoldalnak” (Mala Strana) neveznek. Fölötte, a dombtetőn áll a királyi vár, a Hradzsin. A várnegyed javarészt reneszánsz palotákkal épült, a folyó felőli végében áll a gótikus Szent Vitus székesegyház és a királyi palota. A jelvényt a magaslaton álló székesegyház dominálja. Ólomüveg ablakait a Habsburg dinasztia fennhatósága alatt álló országok címerei díszítik. Világot felfedező gimnazistaként kétszer is jártam Prágában és mindig elzarándokoltam a székesegyházba, hogy egy csodaszép üvagablakot megnézzek: Magyarország címerét. Ebben a címerben akkor csak külföldön lehetett gyönyörködni. Az ország rendszerváltás előtti hivatalos címere az egykori szovjet köztársaságok sablonos, nem túl szép címereire emlékeztetett.

A másik hangsúlyos építmény a Károly-híd. Európa egyik legrégebbi hídja. A Moldva gázlóján épített korai fahidat 1342-ben egy árvíz lerombolta. A helyén 1357-ben épült fel a ma is látható híd. IV. Károly német-római császár személyesen helyezte el az alapkövét. A korban divatos okkultizmus tanácsait használták fel, hogy meghatározzák az építés elkezdésének a legjobb időpontot. Ez 1357 7. havának 9. napján, pontosan 5 óra 31 perckor érkezett el. Az alapos előkészítés ellenére a híd építése lassan haladt és csak 1402-ben készült el. A mai nevét csak 1870-ben kapta, építtetője tiszteletére. Addig csak „Kőhídnak” nevezték. 516 méter hosszú és 10 méter széles. Pillérei fölött kialakított teraszokon 30 barokk szobor található.

Prága nem csak a középkorban, de a Monarchia idején is fontos közigazgatási és katonai központ volt. Hadtestparancsnokság székelt itt és különféle fegyvernemek több egysége is állomásozott a városban. A város házi ezrede a 28. gyalogezred volt. A csehek elszakadásán munkálkodó emigráns politikusok (Masaryk) 1915-ben kiáltványban szólították fel a cseheket, hogy ne harcoljanak a Monarchia oldalán. A felhívás hatására a legtöbb zömében cseh vagy morva legénységgel felállított csapat lelkesedés nélkül ügyködött a frontokon. A 28. gyalogezred ezek közül is kitűnt azzal, hogy egység szinten dezertált 1915-ben. Az ezredet az árulás miatt megszüntették, törölték a nyilvántartásokból. A prágai 8. Landwehr ezredet ehhez képest jól lehetett alkalmazni. A 21. gyaloghadosztály részeként főleg az orosz fronton volt bevetésben. Az ő jelvényüket díszíti a prágai panoráma.

Subscribe
Visszajelzés
guest
0 Hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x