Pola

Pola (ma Pula) a Monarchia legfontosabb haditengerészeti bázisa volt az Isztriai félszigeten. Korábban Dalmáciával együtt Isztria és rajta Pola is velencei birtok volt egészen a napóleoni háborúkig. 1813-ban vált a Habsburg birodalom részévé a Velencei Köztársaság megszűnésével. Ausztria lényegében ezt követően kezdhette el tengeri hatalmi aspirációit megvalósító kereskedelmi és hadi flotta fejlesztését. Pola a Császári és Királyi Hadiflotta központja, legfontosabb kikötője lett 1859-től. Itt állomásoztak a legnagyobb, legkorszerűbb csatahajók (például a Viribus Unitis osztály hajói). De fontos volt a haditengerészeti légi bázis is. A kikötőt nagy tűzerejű parti ütegek, erődök védték. Az Első Világháború kitörésekor az Osztrák-Magyar Monarchia hadiflottája a 6. legerősebb volt a világon.

Pola a velencei uralom idején háttérbe szorult, csaknem elnéptelenedett. De ezt megelőzően, majd a Monarchia részeként virágzott. Az első virágkor monumentális emléke a város 23 000 főt befogadni képes amfiteátruma. Augustus császár uralkodása idején épült és az egyik legnagyobb volt ebben a korban. A tengerparti építmény külső falai máig fennmaradtak. Nagyon látványosak, ahogyan ez a bemutatott jelvény hátterében is jól látszik. A jelvény háttérképe a város felől, a tenger irányába nézve mutatja az épületet. Déli oldalán (a jelvényen balra) a város épületei és a román stílusban épült Szent Antal plébániatemplom látható.

A jelvény az 5. Landsturm Gyalogezredé. A Landsturm a magyar népfelkelés változata az osztrák tartományokban. A „közös” vagyis császári és királyi gyalogezredek mellett Magyarországon a honvéd, osztrák tartományokban a Landwehr gyalogezredek számítottak első vonalbeli gyalogos egységeknek. Ezeket egészítették ki az idősebb hadkötelezettekből álló Landsturm és népfelkelő egységek. Ezeknek a háború első felében csak rendfenntartó, építő, ellátó funkciókat szántak. 1915 közepére azonban néhány kivételtől eltekintve a legtöbb ilyen ezred feloszlott és beolvadt az első vonalbeli ezredekbe. A néhány fennmaradó ezred egyike volt az 5. Kiegészítési területe a Tengermellék és Isztria volt, központja pedig Pola. Az ezredet a kikötő védelmi rendszerének biztosítására alkalmazták, tehát helyben tartották, szemben a távoli frontokra vezényelt egységekkel.