Orvos főhadnagy

Orvos főhadnagy (főorvos) családja körében. A katonai egészségügy fontos és speciális területe a mindenkori fegyveres erőknek. A békeidők katona orvosai főleg a sorozásnál, a katonai alkalmasság megállapításánál játszottak szerepet. Ezen kívül a fegyveres erőkhöz kapcsolódó közegészségügyi feladataik voltak.

Háborúban természetesen megsokszorozódtak a feladatok. Már a mozgósítás miatt megnövekedő haderőlétszám is szükségessé tette az orvoskar bővítését. Erre a civil orvosok bevonultatásával került sor. Az igazán komoly feladatot természetesen a háborús sérültek ellátása jelentette. A sérülések nagy száma miatt az ellátásba nem csak sebész szakorvosokat kellett bevonni. A sérültek első segély ellátása, állapotuk stabilizálása, azonnali beavatkozást igénylő műtétek elvégzése már közvetlenül az első vonalak mögé települő elsősegélyhelyeken megtörtént. Innen a szállítható állapotba hozott sebesülteket a hátországban működő kórházakba vitték, ahol szintén a szükséges műtéteket és kapcsolódó kezeléseket kapták a sebesültek. Itt nagyobb tapasztalattal rendelkező, magasabb rangú orvos tisztek vezetésével folyt a gyógykezelés.

Az orvosok katonai rendfokozatai a következők voltak. Segédorvos (hadnagy), főorvos (főhadnagy), II. és I. osztályú ezredorvos (százados), törzsorvos (őrnagy), II. osztályú főtörzsorvos (alezredes), I. osztályú főtörzsorvos, (ezredes), Vezértörzsorvos (vezérőrnagy).

A bejegyzéshez csatolt fotón egy főorvos (főhadnagy) látható feleségével és gyermekével. Az orvosok és az ápoló személyzet is nagyon gyakran viselt a beosztását megkülönböztető jelzéseket, jelvényeket. A fellelt fotókon az ápolók kerek, fehér alapon vörös kereszt mintázatú jelvényeket viselnek. Az orvosokon kevesebb jelvényt látni, de az itt látható képen az egyszerű vörös keresztes jelvénytől eltérő jelvényt látunk. A vörös kereszt itt pajzs alapon látható, mögötte a Monarchiát megtestesítő kétfejű sas látható.

A főorvos a katonai divatnak megfelelően tábori sapkáját is jelvényekkel díszítette. Ezek közül kettőt jól lehet azonosítani. Az egyik egy 1916 Karácsonyára készített jelvény. A másik Jenő főherceg portréjával díszített „Pussterthal” jelvény. Bár nincs a jelvényen feltüntetve, mégis a főherceg frontparancsnok képe és a hely megjelölés alapján a jelvényt a 49. hadosztály jelvényeként lehet azonosítani. Ez a hadosztály védte a Karintiai Alpok gerincén a hegylánc mögött húzódó „Pussterthal” völgyet a Nagy Háborúban. A főorvos fekete karszalagot visel. Ezt az uralkodó 1. Ferenc József halála után viselték a haderőben. A kép tehát valamikor 1917 elején készülhetett.