Légvédelem

A korabeli légvédelem, mint fegyvernem a Nagy Háború szülötte. Ahogyan a repülőgép fegyverként való felhasználása egyre terjedt, úgy próbálkoztak a hadviselő felek egyre több eszközzel védekezni ellene. A háborús beszámolókban már 1915-től folyamatosan lehet olvasni a repülőgépek front körüli tevékenységéről, és arról is, hogy a tűzérek nem sok eredménnyel próbálják a légi járműveket eltalálni. Azt hiszem, hogy ez nem is véletlen. A repülőgépek ugyan eléggé lassúak voltak, de a korabeli tűzérségi eszközök kalibrálása és a lövésre előkészítése is az volt. A korábbi bejegyzéseimben írtam róla, hogy az egyszerű tábori ágyúk tűzgyorsasága 1-2 lövés volt percenként. A hátrasiklás nélküli lövegcsővel szerelt ágyúkat ráadásiul minden lövés után ismét kalibrálni kellett.

A mellékelt fotón szereplő légvédelmi tüzér üteg eszközei sem kifejezetten a légelhárításra voltak kifejlesztve. Azok egyszerű tábori ágyúk, hevenyészett állásokban, amelyekben a meredek kilövést a lövegtalp megemelésével érték el. A tüzérek tevékenységét korszerűnek mondható optikai távmérő segítette, ami szintén jól látszik a képen. A légvédelemre beállított ágyúk minden esetre kuriózumnak számítottak. A tábori ágyús ezredekből egy-egy üteget szántak mindössze erre a célra. Ezért aztán a légvédelem a lövegekhez hasonlóan megemelt, állványra szerelt géppuskákat is felhasznált erre a célra.

A bejegyzéshez mellékelt jelvény pontos meghatározása kérdéses. Ugyanis a LFA 15 felirat értelmezésének csak egyik lehetősége a Luftfahrzeugabwehr (repülőgép elhárító). Más utalás nincsen a légvédelemre. Ha a rövidítésnek ez a feloldása helyes, akkor a jelvény a 15. hadosztályhoz rendelt 15. tábori tüzér ezred légvédelmi tüzér ütegének volt a jelvénye. Persze, a tüzérek századszintű alegysége az üteg németül Batterie. Vagyis egy B még nagyon kívánkozik a rövidítéshez. De lehet, hogy a hagyományos ütegnél nagyobb csapategységet jelöltek a rövidítéssel, esetleg géppuskás osztagot is, amelyre a kifejezetten csak tüzérségre vonatkozó üteg kifejezést már nem lehetett alkalmazni. A bejegyzéshez csatolt géppuskás kép a Hadtörténeti Intézet fotótárából származik.