Huszárroham

A haderő fegyvernemeit gyakran a valóságtól távol álló sztereotípiák alapján ítélte meg a közvélemény. A huszársággal kapcsolatban a nagy tömegben szélvész gyorsan rohamozó lovasok képe égett bele a köztudatba. Ezeket a képeket a propaganda eszközeivel is igyekeztek erősíteni. Magyarországon a huszárokat, mint magyar fegyvernemet különösen is nagy figyelem és szeretet övezte. Pedig a csatát eldöntő nagy lovas rohamra a huszárokat csak elvétve alkalmazták, főleg az 1848-49-es szabadságharc idején. Akkor is csak jobb híján, hiszen a magyar köztársaságnak nem volt csatadöntő nehézlovassága. A huszárok inkább felderítésre, gyors harctéri műveletek, bekerítések végrehajtására alkalmas könnyűlovasok voltak. A nyílt terepen végrehajtott lovassági rohamok a Nagy Háború első heteiben azonnal tragédiába torkolltak, ahogy ez például a gorodoki rohamnál is történt.

Ennek ellenére a huszárok köré felépített nimbuszt a Monarchia propaganda gépezete tovább pörgette. Ezt mutatja a sok rohamokat ábrázoló képeslap, festmény és sapkajelvény is. A rohamok ábrázolása mellett azért persze megjelent az őrjáratozó, kisebb kozák csapatokat zaklató raj vagy egyéni huszár képe is. A sapkajelvényeken minden esetre továbbra is a lovasroham maradt a fő motívum. Ebben a bejegyzésben a honvédhuszárok jelvényét mutatom be. Ezen a mindent elsöprő huszár roham már az ellenséges tüzérséget gázolja le a csatatéren. A jelvény képe egy korabeli, az itt bemutatotthoz hasonló festmény alapján készülhetett. A jelvény motívuma további huszáralakulatok jelvényén is megjelenik.