Gorlice

A Monarchia talán legnagyobb jelentőségű győztes hadművelete volt az 1915 május 2-án megkezdett offenzíva az oroszok ellen. Rögtön az elején azért pontosítani kell: a gorlicei áttörés közös német és osztrák-magyar hadművelet volt. A gorlicei áttörés, amely az offenzívát elkezdte május 2 és 5 között zajlott. Gorlice település, illetve a támadás fő súlypontja Krakkótól keletre, a Kárpátok előterében volt. A hadművelet célja az 1914-es orosz betörésben elfoglalt területek visszafoglalása volt, a Kárpátok megtisztítása az orosz csapatoktól. Tágabb értelemben az olasz és román állam távoltartását szerették volna elérni a háborútól. A haditervet Conrad vezérkeri főnök készítette német támogatással és jóváhagyással. A támadás előkészületeként áprilisban megalakult a német 11. hadsereg August von Mackensen vezérezredes parancsnokságával. Ebbe a hadseregbe 8 német és három osztrák-magyar hadosztályt osztottak be. A Monarchia részéről a támadó éket a 4. hadsereg közvetlenül segítette. E két hadsereg közös parancsnoksága a Mackensen hadseregcsoport élén Mackensen vezérezredes volt.

A hadászati terv szerint a részben osztrák-magyar 11. hadsereg az orosz vonalak áttörése után Gorlice, Jaslo és Krosno irányában tört előre. Balszárnyán az osztrák-magyar 4. hadsereg Tarnów felé nyomult előre. A jobbszárnyon az osztrák-magyar 3. hadsereg előretört a Kárpátok vonaláról Przemysl irányába. A támadás május 1-én tűzérségi előkészítéssel kezdődött. 2-án reggel 40 km szélességben azonnal sikerült felszakítani az orosz védelmi vonalat. A jobbszárny nagy veszteségekkel ugyan, de szintén felzárkózott a támadáshoz, és 3-án elfoglalta Przemyslt. Az oroszok ekkor 15 hadosztálynyi erősítést is bevetettek és igyekeztek a szövetségesek támadását még Lemberg előtt felfogni. Ez nem sikerült, a Lemberg környéki erődített állásokat is elfoglalták a támadó erők május 4-én. A támadás ezután egészen 1915 szeptemberéig zajlott tovább, bár azt az oroszok egyre erősödő ellenállása lassította, majd a Styr folyó mentén végleg le is állította. A nagy területi nyereség, zsákmányolt hadianyag és hadifogoly mellett a támadás nagyobb céljait csak részben tudta elérni. Az orosz haderő nem gyengült meg végzetesen. Az olaszok a támadás hatására a várakozásokkal ellentétben beléptek a háborúba. Románia továbbra is kivárt, de Bulgária a Központi Hatalmak oldalán belépett a háborúba.

A gorlicei áttörés nagy propagandaértékkel bírt, így viszonylag sok jelvényen szerepel utalás a hadműveletre. A bejegyzés középpontjában a Gorlice felíratú jelvény áll. Ezen osztrák-magyar és német katonák közös támadását ábrázolták. Az előtérben a csatát irányító vezérkar tisztje és egy német katona, valamint egy nehéz mozsár látható. A háttérben rohamozó tömegeket és menekülő oroszokat lehet látni. Mellékelem még az egyesített Mackensen hadseregcsoport jelvényét is, amelyet a két uralkodó portréja díszít. Ehhez hasonló volt a német 11. hadsereg jelvénye is, amelyet már bemutattam itt. Háttérképnek a Przemysl felszabadítását ábrázoló képeslapot választottam.