A Dolomitok őrei

1915-től a Nagy Háború végéig a magashegyi háború nagy figyelmet kapott a korabeli médiában. Talán sokkal nagyobbat, mint súlyát, veszélyét tekintve megillette. Hadviselésre alkalmatlanabb terepet elképzelni sem lehet, mint a szűk völgyekkel tarkított 2-3000 méteres hegycsúcsok láncolata. Nem véletlen, hogy Tirol korábbi történelme során is mindig rendkívül kemény dió volt a hódítók számára. Az 1915-ös olasz támadás sem volt képes megbirkózni vele. Védői természetesen önfeláldozóan harcoltak és sokan oda is vesztek. Mégis, a frontnak ez a szakasza sokkal, akár egy nagyságrenddel is kevesebb katonai erőt kötött le, mint például az orosz front. A nagy figyelem nyilvánvalóan annak szólt, hogy ezen a ponton a Monarchia, a Habsburg birodalom ősi magját támadták meg (még ha ez az ősi mag nem is volt közvetlen Habsburg családi birtok és széleskörű önrendelkezése volt a Monarchián belül. Tehát az osztrákok érzelmileg erősen kötődtek a tartományhoz.

Tirol keleti határvidékén húzódik a Dolomitok hegylánca. Egy korábbi bejegyzésben az ezen a helyen zajló csatákról már lehetett olvasni itt. Az olasz támadás már az első hetekben elakadt a magas hegyek lábainál, és később sem tudott tovább fejlődni. Mindazonáltal az állandó olasz jelenlét és fenyegetés folyamatos csatározásokat jelentett, oda kellett figyelni, nehogy baj történjen.

Az itt állomásozó csapatok számára is sokféle jelvényt készítettek, amelyek ma a gyűjtemények legféltettebb kincsei. Rendkívül ritkák, hiszen az itt állomásozó monarchiás csapatok létszáma sokkal kisebb volt, mint más frontokon, ezért kisebb példányszámban készültek a jelvények is. A bejegyzés tárgyát képező jelvény (plakett) az egyik legritkább. 1915 Karácsonyán adták ki a Dolomitokban állásban lévő katonák számára. Mint a mellékelt képeslap mutatja, a szép jelvény motívumát a levelezőlap díszítésére is felhasználták. A jelvényen a hegység számomra ismeretlen csúcsai láthatóak. A szöveg a határokat a Dolomitokban hűségesen őrzőket szólítja meg.