Kremsi utász-robbantó tanfolyam jelvénye
Széplaki Gábor bejegyzése.
Régóta vannak a gyűjteményemben olyan darabok, amik egyértelműen egy adott témához és időszakhoz kapcsolódnak, viszont hozzájuk nem találtam még semmiféle szabályzatot vagy írásos forrást, ahol említenék ezeket. Így voltam eddig a most tárgyalt jelvénnyel is.
A jelvény alakja és szimbolikája leginkább a géppuskás sapkajelvényre emlékeztet, főként a villám motívum okán. Mivel a géppuskás sapkajelvény a tűzgép térképjelét mintázza, így először a térképjelöléseknél kutakodtam, de nem jártam sikerrel. Kérdezősködtem, idősebb gyűjtőktől is, de senki nem tudott érdemi válasszal szolgálni a témában. Megerősítették, hogy I. világháborús osztrák-magyar monarchia által használt sapka/csapatjelvény, de ennél konkrétabb információhoz nem sikerült hozzájutnom.
Az áttörést az hozta meg, amikor egy 1917-es szemléltető tablón a következő jelölést találtam:
Vagyis ezek szerint Kremsben folyó robbantó/utász tanfolyam résztevői részére készült a jelvény. A szimbolika is ezt követően lett értelmezhető: egy robbantó készüléket/dobozt mintáz a jelvény. A KSP rövidítés feloldása pedig lehet Krems Sappeur Pioniere (utász/árkász Krems) vagy Kurse Sappeur Pioniere (utász/árkász tanfolyam) esetleg Kurse SPreng (robbantó tanfolyam).
Krems an der Donau az egyik önálló tartományi város Alsó-Ausztriában. 1914. augusztus 22-én, I. Ferenc József akkori császár jóváhagyását követően megkezdődtek a kremsi hídfő építési/erődítési munkálatai. A katonaság erődök láncolatát kívánta létrehozni itt a Mautern-Stein közúti-, és vasúti Duna-hidak köré, azzal a céllal, hogy meg tudják védeni az átkelőket egy esetleges ellenséges támadással szemben és biztosítani tudják nagy létszámú csapategységek biztonságos átkelését a folyón. Az erődöv azonban sosem fejeződött be, ahogyan az ellenséges támadás sem következett be a területen.
A fenti projekt okán a városban sokszínű katonaélet folyt. Számos tüzér, vártüzér, Landwehr és műszaki alakulat állomásozott a régióban. Ez utóbbiak közül egy fényszórós és jelző osztag került említésre a várossal kapcsolatosan, valamint a 2. árkász zászlóalj, ami a gáz- és lángvető zászlóalj titkosított megnevezése volt. A fegyvernem 1917-es nagy átszervezését követően ezek a 61. és 62. utászzászlóalj nevet kapták. Az utóbbiról itt az előbbiről pedig itt lehet olvasni.
A jelvényhez kapcsolódó tanfolyamról egyedül József főherceg naplójában (A világháború, amilyennek én láttam) találtam említést: „Az ellenséget megközelítő és szabadon fekvő árkászmunkáknak robbanótöltetekkel való szétrombolására annak idején a krems-i különleges árkászzászlóaljtól szakértő közegeket kértem.”
A bejegyzéshez mellékelt két levelező lap egyikén a szegedi utász zászlóalj bélyegzője látható, és van ott egy kis levélzáró is. Ez szintén szegedi, és éppen egy akna robbantás mozzanatát ábrázolja. A kremsi tanulmányok hasznosulása látszik a képen.
Eureka! At long last an answer to a perplexing question. Congratulations.
Gabor Széplaki deserved the nice words!