40. honvéd gyaloghadosztály

Ebbe a hadosztályba a 6. 19. 29. 30. honvéd gyalogezredek tartoztak, amelyek a Magyar Királyság központi területeiről, főként a Duna-Tisza közéről kaptak legénységet. A háború legnagyobb részében az orosz fronton harcoltak. Részt vettek az oroszok Galíciai támadásának megállításában 1914-15 telén, majd az 1915 tavaszi-nyári nagy offenzívában. Az év végén Bukovinában hatalmas veszteségek árán védték meg állásaikat Ivanov tábornok csapataival szemben Toporoutz és Rarancze községek térségében, Bukovina fővárosától Czernowicztól északra. 1916 őszén a román betörés elhárítására vezényelték őket, és több, mint egy évig ekkor a Kárpátok előterében harcoltak Dorna Vatra és Kirlibaba környékén.

A hadosztály jelvénye a magyar gyalogosok ősi fegyverét, a fokost ábrázolja. A hadosztályt is „Fokos-hadosztálynak” nevezték, és a tábori lapjuk címe is ez volt „Fokos”. A fokos valóban megjelent a katonák fegyverzetében. A lövészárok-háborúban előforduló közelharcnak sokféle új és régi eszköze került alkalmazásra. Ezek egyike volt a hosszú nyelű, viszonylag könnyű és kis fejű ütőszerszám, a fokos. Fotók bizonyítják és visszaemlékezések is említik, hogy 1915 végén a bukovinai védekező harcokban már tömegesen alkalmazták. Egy képen a hadosztály fokosokat gyártó „hadiüzeme” is látható Czernowiczban. Úgy gondolom, hogy az 1915-16 téli sikeres védelem, helytállás alapozta meg a harci eszköz hírét és népszerűségét.

A fokos elterjedt a magyar anyanyelvű ezredekben. Nagyon sok képen látható, de inkább egyfajta sétabotként használva, vagy emléktárgyként. Gyakran emléksorokat véstek a fejébe, ajándékba adták egymásnak a katonák. Ez a másodlagos elterjedés azonban nem feledteti, hogy a 40. hadosztályban kézifegyverként rendszeresítették és a harcokban használták.

A babérral övezett fokos a 40. honvéd gyaloghadosztály jelvénye lett. Háromféle évszámmal is készültek példányok, 1916,1917 és 1918.Többféle anyagváltozat is ismert. Így aztán talán ez a jelvény készült a legtöbb eltérő változatban. A viselési fotón látható hadapródok egyike a sapkáján elől a gombok közé tűzve használja a jelvényt. Ez a viselés tűnik a leggyakoribbnak. A 30-as ezred tábori újságjának hirdetései között mások mellett ennek a jelvénynek a megvásárlására is buzdít a kiadó.