3. gyalogezred “Károly főherceg”

Károly-Lajos főherceg a Habsburg család tescheni ágának első hercege volt. 1771-ben született Firenzében és 1847-ben Bécsben halt meg. II. Lipót német-római császár gyermeke volt. Tábornagy, a napóleoni háborúk egyik jelentős hadvezére, az asperni csatában Napóleon ellen győztes hadvezér. Idősebb bátyja I. Ferenc néven osztrák császár és magyar király, öccse József főherceg Magyarország nádora, akinek nevét 1848-ban az áprilisi törvények tiszteletadással említik. Mint látható, Károly főherceg személye és családja is nagyon sok szálon kötődött a Habsburg Monarchia politikai és katonai vezetéséhez. Ezért nem meglepő, hogy az egyik sorezred örökös tulajdonosává őt, a Napóleon ellen sikeres hadvezért választották.

A 3. gyalogezredet 1716-ban alapították, Carl 1860-tól volt választott ezredtulajdonos. Eredetileg birodalmi ezred volt, első tulajdonosai Lotaringia hercegei voltak. Az 1700-as évek végétől viszont már az osztrák örökös tartományokból kapta állományát, és itt volt a parancsnoksága is. Előbb Alsó-Ausztrában, majd a Nagy Háború előtt és alatt Morvaországban, Magyarhradis járásban volt. Hogy miért nevezték a járást magyarnak, nem világos a számomra, mert itt állandó magyar lakosság nem volt. Az ezred állománya ennek megfelelően majdnem teljes mértékben cseh (morva) volt. A parancsnokság Teschenben települt.

A nagy Háború első felében a 12. hadosztállyal a VI. hadtestben került bevetésre az orosz front különböző szakaszain. A Bruszilov offenzívában súlyos veszteségeket elszenvedett 7. hadsereg újjászervezése után a XI. hadtestben került beosztásba. 1917 májusában a hadosztályt a XXIII hadtestbe az olasz frontra, a Karszt-fennsíkra vezényelték át. Később, 1918 júliusában a VII. hadtest kötelékébe került.

A bejegyzéshez mellékelt jelvény az ezred egyetlen jelvénye. A főherceget ábrázoló festmény lehetett a jelvénykészítő mintája. Ahogyan minden bizonnyal a levélzárót is a festményről mintázták.