A Központi Hatalmak szempontjából legfontosabb esemény 1917 december 15-én történt Breszt-Litovszkban, ahol a szétesőfélben lévő Oroszország feyverszüneti egyezményt írt alá Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia képviselőivel. Előzőleg Oroszországban polgárháborús viszonyok alakultak ki a bolsevik államcsínyt követően. A birodalom hatalmas területei nyilvánították ki függetlenségüket: Észtország, Kazahsztán, a Krím, Moldova, az Ural vidéke, Ukrajna. Az ország nem tudott tovább ellenállást kifejteni a világháborús frontokon. A bolsevik irányítású Kaukázuson túli terület megbízottjai Törökországgal is fegyverszünetet kötöttek pár nappal később.
A fegyverszünet lélegzetvételnyi időt biztosított a bolsevik irányítású központi kormányzatnak, hogy fellépjen az Oroszországtól elszakadni kívánó területek ellen. Így például bolsevik irányítású katonai egységek már az elszakadás deklarációját követő napon akcióba léptek Ukrajnában és a Krímben. Az orosz polgárháború persze még évekig tartott. A fegyverszünet után kötött békeszerződés pedig a Központi Hatalmaknak adta Ukrajnát és a Baltikumot is. De mindez már később történt.
Az oroszokkal kötött fegyverszünet sokat könnyített a Központi Hatalmak terhén, és átrendezte a frontvonalakat. Így például a szintén decemberben megkötött román békeszerződéssel együtt feyvernyugvást hozott az erdélyi fronton is. A kialakult határvonal mentén ugyan a frontvonalak nem szűntek meg, de békésebb viszonyok voltak.
A fegyverszünet megkötésére több jelvény is készült. Ezek egyikén szerepel a fegyverszünet (Waffenstillstand) kifejezés. A többi jelvényen Breszt-Litovszk neve, vagy Béke! (Friede!) felirat látható, ami inkább a fegyverszünet után megkötött későbbi békeszerződésre utalhat.