A Balkán-háborúkban a hanyatló Török Birodalom újabb és újabb területei önállósodtak az 1800-as évek második felében. Ilyen volt Bulgária is. Az újdonsült államokban a kor szokásai szerint monarchikus berendezkedés jött létre. Az uralkodók többnyire nem hazai családok sarjai voltak, hanem patinás európai nemesi családokból kerültek ki. Valamilyen oknál fogva igen gyakran német eredetű uralkodók léptek trónra. Ilyen volt Ferdinánd cár is, aki a német Wettin hercegi házból származott. 1861-ben Bécsben született, 1948-ban a Németországi Coburgban halt meg.
Bulgária a Központi Hatalmak oldalán 1915 októberében lépett be a háborúba. Célja a Szerbiához csatolt macedón területek visszaszerzése volt, amit a második Balkán háborúban veszített el. A bolgár csapatok Szerbia majd Románia ellen harcoltak, illetve az antant erőket kötötték le drinápolyi partraszállásuk után. 1918 szeptember 15-18 között az antant támadása szétszakította a bolgár védelmi vonalat. Szeptember 29-én Bulgária kapitulált és ezzel megnyílt az antant útja észak felé, a Monarchia irányába. Személyes háborús szerepvállalásáról nem találtam információt. Vélhetőleg a haderő irányítását szakemberekre bízta.
A Nagy Háborúban bolgár kötődésű jelvényeket alig találunk. Ennek az lehetett az oka, hogy a török csapatokkal ellentétben a Monarchia egységei nem kerültek a bolgár szövetséges csapatok közelébe. A cár arcképével kétféle jelvényt készítettek. Az itt leközölt jelvény cirill betűs felirata: Macedónia felszabadítása emlékére, és az uralkodó neve I. Ferdinánd.
Némi eltéréssel ilyen a plakett is, csak ott a hátoldalra került a Makedoniás felirat és az oszlopon lévő évszámok is.A gyártó ott is G.Herrmann.
Herrmann készítette a Gallipoli jelvényt és a Kraftfahrtruppe in Turkei jelvényt is. Enver pasa plakettje is volt. 1916-17-ben volt a törökországi misszióhoz vezényelve.
Köszönöm az infot Herrmannrol, megnéztem az Enver pasa plakettemet, valóban ott van rajta a neve, eddig fel sem tünt.