23. gyalogezred
A Magyar Királyság középső részéről toborzott vegyes nemzetiségű ezred volt a 23-as. Kiegészítési területe Bács-Bodrog vármegye észak-nyugati része volt. A káder központja Zomborban, a parancsnokság Budapesten működött. A zöm magyar, harmadrészt pedig német nemzetiségű volt. De voltak szlovákok, szerbek és horvátok is az állományában. Mindez a török háborúk utáni betelepítési politika eredményeként jött létre. A lakatlan területekre előbb szerb családok települtek be nagy tömegben az akkori déli szomszéd Török Birodalom területéről. Ezt követően magyar és német telepesek népesítették be a vidéket, de akadtak szlovák és horvát települések is. A Monarchia a sokféle nemzetiség közötti egyensúlyt igyekezett kialakítani. Ahol lehetett jelentős német lakosságot telepített le, de a magyarok vagy más nemzetiségek számarányát egyéb etnikumok keverésével is igyekezett csökkenteni. A Monarchia soknemzetiségű állam volt. A kohéziót a dinasztikus eszme, a Habsburg uralkodóház iránti hűség kellett, hogy fenntartsa. Ez a külsőségekben mindenütt erősen megnyilvánult. Nem volt ez másként a haderőnél sem. A kulisszák mögött persze a régi nemzetiségi ellentétek gyakran előtörtek.
A 23. gyalogezred sokféle emléke maradt ránk. Gyakoriak a jelvényei, a képeslapok és levélzárók sem ritkák. Viselési fotóból is van bőven. Ebben a bejegyzésben a leggyakoribb sapkajelvény kétféle anyagváltozatát mutatom be. Egy tombak és egy ezüstözött jelvényt, amelyen a rohamozó baka a fő motívum. A szép szecessziós koszorúban olvasható az ezredszám és az ezred tulajdonosának a Bádeni őrgrófnak a neve is. Ugyanezt a jelvényt a bécsi Gurschner cég készítette kisebb méretben is. A tábori levelező lap és a levélzáró is sokféle, kicsit eltérő sorozatban készült. A levélzáró érdekessége a negatív színezés.
Az ezüstös változat képe elmaradt
A bronz van a tábori lapon, az ezüstözött a poszt közepén.