A tartományi székhely hosszú történelme során elsősorban mint az érseki adminisztráció központja volt fontos, de régi kereskedelmi központ is. Ma 146 ezres város, a negyedik legnagyobb Ausztriában. A jelvényeken ábrázolt vár a Hohensalzburg építése is az érsekséghez kapcsolódik. 1077-ben kezdték építeni Gebhard érsek kezdeményezésére az 506 méter magas várhegyre. A vár bővítése a következő évszázadokban folyamatosan tartott, de csak egyszer ostromolták az 1525-ös német parasztfelkelés idején, sikertelenül. Az 1800-as évek második felében renoválták, 1892-től már mint idegenforgalmi látványosság működött.
Salzburg város házi ezrede az 59. Gyalogezred volt. Ez az ezred a többi ausztriai kiegészítésű sorezredhez hasonlóan nagy presztízsnek örvendett, és valóban kimagasló harcértéke volt. Kétféle jelvénye ismert, mindkettő a Hohensalzburg várat mutatja, de kicsit eltérő szögből. A kisebb méretű jelvénynek többféle évszámmal készült változata ismert, illetve voltak példányok, amelyeknek a szélét az ezred hajtókaszínének megfelelő színű tűzzománcos sáv díszítette.
Leginkább a várral szemben, a Salzach folyó túlpartján, északon fekvő dombokról látható a vár a jelvényen látható szögben, ahogyan azt a korabeli képeslapon is látjuk:
A másik jelvény sokkal nagyobb és díszesebb jelképekkel, üzenetekkel már-már túlzsúfolt. Az ezredszámot alpesi gyopár díszíti (az ezred magasabb egységként a 3. gyalogos hadosztályba volt sorolva, amelyet „Gyopár-hadosztálynak” is neveztek). Keresztben a tiszteletadáshoz leengedett zászlórúdon Ausztria kétfejű sasos hadilobogója látható. A jelvény feliratai is patetikusak. Az ezred számától balra „Világégés 1914-1916” felirat olvasható. A zászló alatti szalag szövege: ”A gyopárt József Ferdinánd főherceg az Alpesi hadtestnek szentelte”. A jelvényt alól lezáró körív belsejének felirata pedig így szól: „Oh haza, oh Ausztria, ki hasonlítható a vörös rainerekhez? Forrón viseljük a csatákban József főherceg gyopárját!” Magyarázatra szorul a „vörös rainer” kifejezés. Ez az ezred hajtókaszínére (szerintem inkább narancssárga, mint vörös) illetve az ezredtulajdonosra utal, aki Rainer főherceg (1827-1913) volt.
A várat itt a várdomb nyugat oldala felől a városból nézve ábrázolták, ahogyan ez a képeslapon is látható:
Az első jelvény két színezett változata
No és a másik
Az 59-eseknek mai napig működik a bajtársi szövetségük. Sok 1914-18 évszámú jelvény szerintem ennek a szövetségnek a kiadása. De lehetséges, hogy még 1918-ban is készítettek ezzel az évszámmal jelvényeket. Azok a jelvények, amelyeken a jelvénytest tetején valamilyen díszítés is látható inkább köthetők a bajtársi szövetséghez, mint például ez a második. De ebben sem lehetünk biztosak. izonyosságot csak korabeli viselési fotó vagy valamilyen más eredeti dokumentum adhat.
Igazad lehet Miklós. A rögzítés a hátoldalon nem a korszak többi jelvényén megszokott.
Találtam még egy jelvényt a világhálón szintén az 59-esektől, amin a város jelképe szépen van ábrázolva. Azt hogy ez korabeli, vagy már a későbbi, bajtársi egyesületi tevékenység terméke, jómagam megítélni nem igazán tudom.
Ilyet még nem láttam! A 17 akár 1917-et is jelentheti…