Przemysl

Dédapám ott esett orosz fogságba, számomra ez a csata legfontosabb következménye. A témát sokan sokféleképpen értelmezték, feldolgozták. Legutóbb egy divatos brit történész tette ezt meg, érdekesen interpretálva a tényeket. A szokásosabb osztrák és magyar visszaemlékezések másak, ott a hősi, önfeláldozó küzdelem dominál. Mert a tény az, hogy az erőd készleteit felhasználva próbált áttörést kierőszakolni a Monarchia a második lembergi csatában. Ezt a bekerítésig nem sikerült visszapótolni. Így elsősorban az élelmiszerhiány miatt kényszerült a védősereg kapitulálni több hónapos ostrom után.

Mert hogy az oroszok nem ostromolták különösebben az erődöket. Egy lényeges gyalogsági támadás történt mindössze a keleti oldalon álló I. számú erőd ellen, amely nem ért el lényeges eredményt, mert az erődövbe betört orosz egységet a védők megsemmisítették. Véres veszteséget ezen kívül a védők kitörési kísérletei okoztak. Ilyenekre több alkalommal is sor került, összehangoltan a Kárpátokban indított offenzívákkal. Ezek is eredménytelenek maradtak és nagy veszteségeket okoztak  mindenek előtt a kitörésben részt vett csapatoknak. A kitöréseket az erőd legerősebb mozgó hadosztálya, a 23. honvéd gyaloghadosztály végezte, amelynek állománya márciusra a pótlások elmaradása miatt kritikus mértékben lecsökkent.

Az utolsó áttörési kísérletre március 17-én került sor, de mint azt dédapám naplója is megállapította, az oroszok pontosan ismerték a hadműveleti terveket és felkészülten várták a hajnali sötétben előretörő honvédeket. A készenlétben álló reflektorok megvilágították a támadókat, akikre így már nagyobb távolságból is hatásosan tudtak tüzelni. A támadás néhány óra leforgása alatt összeomlott. A várat Kusmanek tábornok március 22-én adta fel, miután a védelmi berendezéseket és a lövegparkot felrobbantotta, hatástalanította. Több, mint 100 ezer osztrák-magyar katona esett fogságba, köztük kilenc tábornok.

Már a Nagy Háború alatt megindult a mítoszgyártás a przemysl-i tragédia köré. 1932-ben ennek egyik elemeként felállították a csata emlékszobrát Budapesten a Duna-part egyik frekventált helyén. Megalakult a Przemysl-i és turkesztáni hadifoglyok bajtársi szövetsége. Ennek jelvényét is mellékelem ehhez a bejegyzéshez. Dédapámat is Turkesztánba vitték. A nyitókép jelvénye mellett bemutatom Kusmanek vezérezredes főparancsnok portréjelvényét is.