Latest:
Sapkajelvény történetek

Kategóriák

Legújabb bejegyzések

augusztus 29, 2025Sapkajelvényes lapokA vadászok kiskürtjével már több helyen foglalkoztam, sokat bemutattam. A 30-as vadászok jelvényét a szép tábori levelező lap kedvéért vettem elő. A 30-asok Galíciában voltak otthon. Parancsnokságuk Stanislauban volt. A legénység zöme rutén volt. Szervezeti rendben a XIV. hadtestben a 3. gyaloghadosztályba voltak besorolva. A Nagy Háború alatt viszont nem ott, hanem a 60. gyalogdandárban szolgáltak az 1915-ös olasz hadbalépésig. Ez után az olasz fronton voltak, előbb a 94. dandárban, majd 1918-tól a 97. dandárban, Tirolban. Más jelvényük, mint a kis kürt nem bukkant még fel. [...] Read more...
augusztus 28, 2025Hadvezérek, személyiségekMai, modern gondolkodásúaknak kicsit nehéz lehet megérteni a 100-120 évvel ezelőtti uralkodók gondolkodását. Vajon mi vonzotta őket vissza a múltba? Az ősi (hősi) múlt mint a mágnes vonzotta őket. Ferenc József jelmondata ezt az érzést híven tükrözte: „Bizalmam az ősi erényben!”. A Német Császárságot is a Monarchiánál fejlettebbnek tudom, a német császárt is modernebb gondolkodásúnak, mint az agg osztrák császárt. De a német uralkodónál is megfigyelhetőek a historizáló jegyek. Persze, lehet, hogy ez a korszellem, a „Zeitgeist” következménye. Hiszen például az egyedülállóan tehetséges német zeneszerző Richard Wagner sem korszerű témákhoz írt operákat, hanem inkább a germán mondák alakjaihoz. Egy szó mint száz, Vilmos császár kissé dohos emlékeivel ma is lehet itt-ott találkozni. Mint például Brémában, ahol a főtéren a főszerepet a Roland szobor viszi (lám, megint egy mondabeli hős!), Vilmost pedig kiszorították a katedrális mellé. Még a Grimm meséjéből ismert brémai muzsikusoknak is jobb helyük van a téren. A mellékelt képen Vilmos császár háttérbe tolt alakja a dóm ódon falai mögül lép ki. Jól illik a szobor képéhez a jelvény, amelyen szintén az ódivatú bőrsisak, a Haube van az uralkodó fején. [...] Read more...
augusztus 16, 2025Háborús propagandaSapkajelvény gyűjtemények kevésbé értékelt, gyakran nem túl látványos darabjai a magasabb egységek nagy példányszámban gyártott jelvényei. Ezek némelyike egyszerűbb, sokszor az uralkodó ismert portréjával díszített darabok. Vannak viszont köztük olyanok is, amelyek csatajelenetet ábrázolnak. Az Isonzo-hadsereg jelvényei ezek közül kiemelkednek. Nagy darabszámuk ellenére keresettek és viszonylag drágák is. Az 1. hadsereg karácsonyi jelvénye 1915 végén készült. Az egyik leggyakoribb jelvény. Tudomásom szerint 1914 Karácsonyára is készültek már jelvények. Többek között az 1. hadsereg uralkodói portrés jelvénye is. Talán az volt az első igazi sapkajelvény a Nagy Háborúban. A második Karácsonyra újat készítettek, ezúttal lövészárok jelenettel. Szerintem tetszetős és kifejező az ábrázolás. A jelvény elsősorban hadifém anyagból készült, de maradtak fenn ezüst példányok is. Azok persze ritkábbak és drágák is. A hadsereg jelvények kérdését nem csak azért vettem elő, mert ezeknek az összeszedése viszonylag könnyű, a gyűjtemény gyorsan tud így fejlődni. Hanem azért is, mert valóban értékes, tetszetős alkotások. Harmadrészt azért is, mert a bejegyzésben háttérként alkalmazott levelező laphoz jól illik. A levelező lap ugyanis sokkal ritkább, mint a jelvény. Az is látványos, szép darab. [...] Read more...
augusztus 13, 2025Hadvezérek, személyiségekErzsébet magyar királyné talán a legnépszerűbb uralkodó feleség volt a magyar történelemben. Magyar királynék között a feudalizmusra jellemző dinasztikus házasságok miatt mindig is jellemző volt a külföldi arisztokráciából, uralkodói családokból választott hitves. Népszerűségük meráni Gertrudistól terjed Sisi-ig. Kár, hogy mind a gyűlölt mind a szeretett uralkodóné erőszakos halált halt, merénylet áldozata lett. Wittelsbach Erzsébet bajor hercegnő családja az ausztriai Habsburg házzal rokonságban állt.  Ferenc József édesanyja is Wittelsbach-lány volt. A fiatal Ferenc József és Sisi ismeretsége és 1854-es házassága a kor szokásaitól eltérően nem nélkülözte a szerelmi szálat, bár a pár összeboronálása nyilván politikai érdekeket is szolgált. A bécsi udvar merev etikettje („Bizalmam az ősi erényben!”) folytonos surlódásokhoz vezetett a felvilágosultabb, életszerető fiatal nő és vaskalapos környezete között. A bécsi execíroztatások elől gyakran vonult el Magyarországra, főként Gödöllőre pihenni. A gyakori jelenlét is közrejátszott magyarországi népszerűségében. A másik ok a 48-as szabadságharcot elfojtó fiatal uralkodó, Ferenc József iránt érzett ellenszenv (gyűlölet) ellenpontozása lehetett. A szintén merev, vaskalapos, tábori vaságyon alvó, palotájában vaságya fölé a döntő vereséget (neki győzelmet) jelentő temesvári csata képét kiakasztó nem igazán szeretetre méltó király helyett kellett valaki, akit a nép respektálni képes az uralkodói család tagjai közül. A Sisi-rajongás persze nem csak a magyarokra volt jellemző, a leírt kontraszt a Monarchia valamennyi népe számára látható, érzékelhető volt. 1898 szeptemberében egy olasz anarchista követett el merényletet ellene Genfben. Sérülése nem volt halálos, de a kor viszonyai között a gondos kezelés sem tudta megállítani a hatására bekövetkezett szepszist, ami néhány nap múlva megölte. A bécsi Kapucinus-kriptában álló síremlékén mindig van magyar nemzeti színű koszorú vagy emlékszalag. Sisi már rég halott volt, amikor az 1. honvéd gyalogezred felvette az ő nevét. A Nagy Háború folyamán az ezred katonái az ő neve alatt mentek a harcba. Sapkajelvényük és sokféle emléktárgyuk is a királyné portréjával, nevével volt díszítve. Az 1. honvéd gyalogezred leggyakoribb jelvényén is ő van a középpontban. Bemutatom ennek a jelvénynek egy későbbi, 1917-es ritkább változatát is. [...] Read more...
augusztus 5, 2025Csaták1918 februárjától a 20. honvéd gyaloghadosztály a Piave folyó felső folyásánál a Mt Tomba környékén volt állásban. A Piave és az abba nyugatról ömlő patakok völgye fogta körbe északról és keletről a Mt Tomba hegyet.  A Tomba 1918 elején került francia kézbe. Amikor a 20-as hadosztály ide települt, azt már szilárdan tartották a kezükben. A visszafoglalásra indított támadás nem sikerült. 1918 első felében, a júniusi Piave offenzíváig állásharcok folytak a térségben. A hegyről a francia tüzérség hatásosan lőtte a Piave menti, északra fekvő utakat. A frontvonalba csak éjjel, akkor is nagy veszteségekkel lehetett a szükséges anyagokat kiszállítani. Éjszaka került sor a kisebb-nagyobb vállalkozásokra is. A hadosztály parancsnoksága 50 korona jutalmat és két heti szabadságot ígért azoknak, akik francia foglyot ejtenek. Erre néhányszor sor is került. A Piave-offenzíva idején ezen a frontszakaszon is támadásba lendült a Monarchia hadereje, de a lendület nem tartott sokáig. Június 15-én reggel 6 órakor indult meg a gyalogsági roham. Az 1. honvéd gyalogezred a Tombán fekvő francia állásokat támadta. A déli órákig az ellenség előretolt állásait sikerült megszállni. A szomszédos hadosztályok sikertelensége, a szemben fekvő francia főállás érintetlensége miatt a támadást már másnap leállították, a katonákat a kiinduló állásokba rendelték vissza. Októberig további állásharcok voltak a térségben. Az állásokat október 28-án ürítette ki, és ezt követően október 30-tól került sor az általános visszavonulásra. A 20. hadosztály csapatai elkerülték a hadifogságot. A bejegyzéshez illő jelvény az 1. honvéd gyalogezred Tombán vívott harcait örökíti meg. Feltehetőleg a fronton készült, lövedékhüvelyek réz anyagából. Nem egyedi készítés, több példánnyal is találkoztam már. A csatolt térképvázlat mutatja a front vonalát és a környéken fekvő településeket. Látható Feltre is, ahol tábori repülőtér működött. A hegyek takarásában lévő Santa Marián dandárparancsnokság volt. A település mellett lévő két vasúti alagútban a csapatok szálláshelyei voltak kialakítva. Az első vonal közelében, a Mt Tomba oldalában, holtterekben álltak az első vonalhoz tartozó fedezékek, amiket a kezdő kép mutat be. [...] Read more...

Legújabb kommentek