Lemberg 1.

A kelet-európai síkságon megalakuló keleti szláv államok létrejöttéhez köthető a város alapítása. A lengyel király és a kijevi nagyfejedelem közötti vitatott terület része volt. Ez 981-ben kijevi fennhatóság alá került. Később a térségben uralkodó ruszin nemzetiségű halicsi fejedelem ellenőrzése alá került. Halicsi alapítású város. Első írásos említése 1256-ból származik. 1349-ben III. Kázmér lengyel király elfoglalta Halicsot. Ettől kezdve A Lengyel Királyság felosztásáig lengyel birtok volt. Azon belül a keleti területeket magába foglaló rutén vajdaság része.

A város gyors növekedése a lengyel uralom alatt indult meg. A Krakkó-Kijev kelet-nyugati és a Visztula-Fekete-tenger észak-déli kereskedelmi út kereszteződésében feküdt. Lengyel uralom alatt hamarosan árumegállító joggal rendelkező szabad királyi város, sok nemzetiségű regionális központ vált belőle. Lengyelország első felosztásakor került az Osztrák Birodalom birtokába 1772-ben. Osztrák uralom alatt is tovább élt mind a ruszin/ukrán, mind a lengyel kulturális hagyomány a városban. Egyetemén már 1786-tól három nemzetiség nyelvén folyt az oktatás. A Habsburg központosítás, erőszakos németesítés évtizedei után 1861-től ismét a nemzetiségekkel szembeni türelem vált jellemzővé. 1867-ben Galícia önálló országgyűlése is megalakulhatott.

A Nagy Háborúban Lemberg a keleti fronton zajló harcok fontos színtere volt. Birtokáért 1914-ben több csata is folyt. Az oroszok 1915 közepéig birtokolták a várost. Innen a gorlicei áttörést követően vonultak ki. Lemberg felszabadítását sok sapkajelvény örökítette meg. Ezt követően a keleti front fő ellátási központja, logisztikai csomópont volt a város.

Lemberg házi ezrede a 30. gyalogezred volt. A kiegészítési terület adta a 19. Landwehr gyalogezred állományát is. Ennek szép, ezüstözött jelvénye mutatja be a lembergi Városháza épületét. A ma is látható klasszicista épületet 1851-ben adták át. Érdekessége a torony, amely az ebben a korban épült városházákon már inkább ritkaságszámba menő díszítő elem volt. Kicsit furcsának tűnik elsőre, hogy nem a város valamelyik katedrálisa van a jelvényen. De ennek az oka az lehetett, hogy abból volt több is az eltérő vallási felekezetek és nemzetiségek számára. Minden bizonnyal a megosztó hatás miatt nem ezek a sokkal értékesebb és szebb épületek kerültek a jelvényre. Helyettük inkább a birodalmi egységet jelképező városházát választották.