Kövessházi báró Kövess Hermann
Temesváron született 1854-ben erdélyi szász származású volt a családja. Hadmérnök képzést kapott a bécsi Katonai Műszaki Akadémián. 1872-től hadnagy, 1878-ban végezte el a bécsi vezérkari iskolát. Vezérkari tisztként 1896-tól ezredes, 1902-től vezérőrnagy. 1911-től a nagyszebeni XII. hadtest parancsnoka, egyben Erdély katonai parancsnoka is.
A Nagy Háborúban előbb a keleti hadszíntéren hadtestparancsnok, majd 1915 őszétől a szerb harctéren működő 3. hadsereg parancsnoka. Vezetésével előbb október 9-én Belgrádot sikerült elfoglalni. Ezt követően sor került Szerbia teljes területének megszállására is, amelyben német és bolgár csapatok is részt vettek. 1916 januárjában vezetésével foglalta el a 3. hadsereg Montenegrót, majd tovább haladva dél felé Albánia északi részét is. 1916 februárjában vezérezredessé léptették elő.
A 3. hadsereget ezután a győzelem után a tiroli offenzívához szállították át. Kövess hadserege a támadás balszárnyát képezte. A Sugana-völgyön át Borgo városa, illetve Asiago és Arsiero elfoglalása volt a feladata a Hétközség-fennsíkon. A sikeresen indult támadást a keleti fronton zajló Bruszilov-offenzíva miatt le kellett állítani. Az orosz előretörés megállításában előbb a 3. hadsereg parancsnokaként Stanislau környékén, majd a 7. hadsereg élén Bukovinában vett részt. A Kerenszkij offenzíva kivédése után a Kárpátokból előretörve 1917 nyarán visszafoglalta a 7. hadsereggel Bukovinát. 1918 tavaszán szolgálaton kívül helyezték. A balkáni összeomlás közben 1918 október 1-én reaktiválták Kövess tábornagyot, és kinevezték a megalakuló balkáni hadseregcsoport parancsnokává.
A front megszilárdítására megfelelő erő hiányában nem került már sor. 1918 november 2-án a lemondott IV. Károly király maga helyett Kövess Hermannt nevezte ki a Monarchia hadseregének főparancsnokává. Mire hivatalát átvehette, annak megszűnt tényleges működése. Ennek ellenére december 20-ig ellátta főparancsnoki feladatát, igyekezett fékezni a hadsereg felbomlását, szervezte a katonák hazaszállítását. 1924-ben halt meg Bécsben. Sírja Budapesten a Kerepesi temetőben van.
A bemutatott sapkajelvények közül az első Montenegró elfoglalását ünnepli. A másodikon Montenegró tengerparti részén magasodó Lovcsen hegy látható. Ezen a hegyen települt ellenséges tüzérség zavarni tudta a hegy lábánál fekvő haditengerészeti bázist Cattaróban. A jelvény felirata a 3. hadsereg Lovcen ellen indított sikeres támadását ünnepli. A harmadik jelvény Kövess vezérezredes portréja.